szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A hortobágyi kényszermunka-táborok hatvan évvel ezelőtti megnyitása alkalmából megemlékezést tartottak az egykori kitelepítettek és családtagjaik a hortobágyi ökumenikus templomban szombaton.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra figyelmeztetett, hogy még mindig kevesen tudnak az egykori kényszermunka táborokról, ezért fontos, hogy az oktatás, a filmkészítés mellett a volt kitelepítettek közvetlenül is átadják megrázó emlékeiket a mai fiataloknak.

Az államtitkár szerint ugyanakkor az is fontos, hogy az állam felelősen viselkedjen, ezért - mint mondta - az új kormány "kiegyenlítette a számlát", s immár ugyanúgy bünteti a kommunizmus bűneinek tagadását, mint a holokausztét.

A politikusoknak két fontos feladata van a hortobágyi kitelepítésekkel, a kommunista rendszerrel kapcsolatban: egyrészt az igazság kiderítése, a bűnösök megnevezése, másrészt ezeknek a fiatalokkal való megismertetése - hangsúlyozta Rétvári Bence, aki fontosnak nevezte a demokrácia védelmét, a figyelemfelhívást arra, kik veszélyeztetik a jogállami normákat Magyarországon.

Eötvös Péter, a Hortobágyi Kitelepítettek és Elhurcoltak Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy "hatvan éve mutatta ki először intézményes formában a szovjet típusú diktatúra a foga fehérjét".

Megemlékezett arról, hogy a hortobágyi munkatáborokba kényszerített polgári családok ellehetetlenítése, sok esetben fizikai megsemmisítése volt az elnyomó hatalom szándéka. Egyesületüket 2000-ben a táborok túlélői hozták létre azzal a céllal, hogy felderítsék és tudatosítsák a társadalomban a hatvan évvel ezelőtt történteket.

Beszámolt arról, hogy a mintegy tízezer kitelepített közül hétezer-ötszáz ember nevét sikerült azonosítani. Nevüket szombattól emléktábla őrzi a hortobágyi ökumenikus templomban; a táblát megáldották, illetve megszentelték a református és a római katolikus egyház képviselői.

Eötvös Péter az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: nincs esély arra, hogy valamennyi egykori kitelepített nevére fény derüljön. Sok esetben az őrök azonnal elvették és elégették a táborba érkezők személyi dokumentumait - tette hozzá magyarázatul.

Elmondta azt is, hogy szeptember 25-én a budapesti Szarvas téren állítják fel a hortobágyi kitelepítettek emlékművét. A templomi megemlékezés és az emléktábla felavatása után a résztvevők megkoszorúzták a 33-as főút mellett lévő, vasúti sínből készült keresztet, amelyet az egykori kitelepítettek emlékére a rendszerváltást követően állítottak fel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Iván Miklós Tech

Elfelejtett borzalmak: emlékmű a kitelepítés áldozatainak

Magyarország XX. századi történelmét annyi szenvedés, annyi borzalom kísérte, hogy a sok leírhatatlan esemény - holokauszt, világháborúk, lakosságcserék, 1956 - után kevesen emlékeznek arra, hogy miként zajlottak a kitelepítések az ötvenes években - magyarázta a hvg.hu-nak Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke.

Szegő Iván Miklós Tech

Hatvan éve kezdődtek a kitelepítések – konferencia az elhurcoltakról

A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kedden délután rendezett konferenciát a hatvan éve kezdődött kitelepítésekre emlékezve. A Hortobágyra legalább nyolcezer ember került, de összesen majdnem húszezer férfit és nőt vittek kényszerlakóhelyre 1950-ben és 1951-ben Magyarországon.