Egy ilyen megelőző alkotmányjogi hadművelet sikere esetén a bírák csak konstatálhatják azt, amire Orbán Viktor pártja vágyik: az új regula már megfelel az alaptörvénynek. Nyilvánvaló volt ez a kormányzati szándék a médiaszabályok kapcsán is, de ott még adtak valamit a látszatra, hisz a közmédiáról néhány sornak akár lehet is helye az alkotmányban. A „jó erkölcsbe” ütköző kifizetések elleni küzdelem előírásai azonban aligha érdemel-nek ilyen közjogi rangot. „Badarság” - mondta Vörös Imre egykori – egyébként KDNP-javasolt - alkotmánybíró az MR1-Kossuth Rádiónak e módosítási javaslatról. Nem kétséges persze, hogy a Fidesz-KDNP párosnak joga van alkotmány átírására, korántsem biztos viszont, hogy egy-két sebtében betoldott mondat megoldja minden gondjukat.

A taláros testület bátorságán és kreativitásán is múlik, mi lesz például a 98 százalékos büntetőadó sorsa. Azt senki sem gondolja komolyan, hogy a 60 napon túli végkielégítések, felmentési pénzek úgy általában a jó erkölcsbe ütköznének, s az is szemfényvesztés, hogy minden kétmillió forint feletti „távozási pénz” ilyen lenne – ez már csak azért sem valószínű, mert a Fidesz jóvoltából akkor aligha került volna vissza a Magyar Fejlesztési Bank élére Baranyay László, akinek az állami cég éléről való 2002-es menesztése után 139 millió forintot ítélt meg a törvényszék. Az efféle perekben ítélkező bírák egyébként maguk is elcsodálkozhatnak az új értelmezésen: nekik például a fizetett felmentési idejük 180 nap, amelynek felére mindenképp mentességet kapnak a munkavégzés alól, de akár a teljes 6 hónapot is „szabadságon” tölthetik (sőt még lemondás esetén is jár 90 – akár munkavégzés nélküli – nap).

A teljes cikk a csütörtöki HVG-ben olvasható.