Magyarország első kisvasútján, a Királyréti Erdei Vasúton 270 millió forintos fejlesztés történt. Ez magában foglalta a kismarosi végállomás átépítését, információs központtá alakítását és berendezését, egy kocsiszín létesítését, a Kismaros-Hártókút állomások közötti pályaszakasz felújítását, egy luxust kínáló rendezvénykocsi, valamint egy közönségkedvenc motorkocsi megépítését.

A százéves Kemencei Erdei Múzeumvasút 80 millió forintos fejlesztéssel ünnepelhette születésnapját. Felújították és múzeummá alakították az évszázados vasúthoz tartozó kovácsműhelyt és a régi kocsiszínt, kerítést építettek, és rendezték a zöldfelületet is.

A térség életéhez mindig is szervesen kapcsolódtak a kisvasutak, hiszen egykor a Börzsöny mintegy 200 kilométeres erdei vasútjára épült a fa- és kőszállítás. A nyomvonalnak mára csak töredéke maradt meg, az erdészek által működtetett kisvasutak ma már a turizmus környezetbarát eszközei.

Az erdőgazdaság uniós források bevonásával megvalósított közcélú fejlesztéseinek nagyságrendje ezzel a projekttel együtt meghaladja a 1,5 milliárd forintot. A korábbi beruházások között volt a nagyoroszi, bánki, királyházi vendégházak, a kemencei, balassagyarmati és salgóbányai természetismereti központok kialakítása, továbbá tanösvények létrehozása Diósjenőn, Kemencén, Nagymaroson, és így alakították ki a Somoskői Vadasparkot is.

Az Ipoly Erdő Zrt. további uniós pályázatainak eredményeként a Nógrád megyei Hollókőn, Rimócon, Szendehelyen, Diósjenőn és Nyírjesen 570 millió forintból valósulnak meg ökoturisztikai beruházások, a Pest megyei Kemencén és Bernecebarátiban 80 millió forintos ráfordítással épülnek majd erdei iskolák.