Csak azon kórházak adósságrendezését segítené Mosonmagyaróvár polgármestere kormányzati forrásból, amelyek átszervezéseket hajtanak végre az újbóli eladósodás megelőzésére. A háromszáz ágyas mosonmagyaróvári kórház a beszállítóknak 100 millió forinttal tartozik, de harminc napon túli tartozása nincs – írja a Magyar Nemzet. A kórházak eladósódása miatt az önkormányzatokon túl a szakma mellett a kormányzat is aggódik, de a lehetséges átszervezésekről egyelőre közelebbit nem tudni.

A kórházak adósságállományának valós helyzetét térképezi éppen fel a szaktárca. Az intézmények augusztus 3-ig küldhették vissza azokat az adatlapokat, amelyeken az ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, s a minisztérium közlése szerint augusztus közepére lehet összesíteni a számokat. Ennek alapján tudják előre jelezni az év végére várható állapotokat, s készíthetnek tervet a helyzet kezelésére.

Túry Gergely

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága néhány nappal ezelőtt közleményben tudatta: az elmúlt hónapok alatt a fekvőbeteg szolgáltató intézmények soha nem tapasztalt együttműködést tanúsítottak az egészségügyi ágazat vezetőivel szemben.   173 fekvőbeteg ellátó intézményből 171 töltötte ki és küldte vissza a pénzügyi helyzetét felmérő adatlapot. Az államtitkárság azt is hozzátette: „a beérkezett adatlapok magas száma azt jelzi, hogy a szakma a bizalom jegyében kész a közös munkára”. Az aktív közreműködésben – azon túl, hogy a Magyar Kórházszövetséggel közös akcióról volt szó –  az is közrejátszhatott, hogy azok az intézmények, amelyek nem vesznek részt az adatszolgáltatásban, támogatásoktól eshetnek el.  Az adatszolgáltatás minden közfinanszírozott kórházra nézve kötelező, pontosabban, aki nem vesz részt a felmérésben, az lemond a pénzügyi rendezés bármilyen lehetőségéről, vagyis nem kaphat az esetleges többletforrásokból – fogalmazott Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke júliusban.

Várhatóan tehát szeptemberben teljes képe lesz a tárcának és a kormánynak a jelenlegi helyzetről. Bár július közepén Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa – a Népszabadság kérdésére válaszolva – jó előre figyelmeztetett: a kórházak többletpénzre a gazdaság állapota miatt egyelőre nem számíthatnak. Azt is

mondta: várhatóan szeptembertől, önkormányzati biztosok segítik a pénzügyi nehézségekkel küszködőket a túlélést jelentő belső tartalékok feltárásában. De őszig elkészülhet az a jogszabály is, amely egységes adatszolgáltatásra kötelezné a közpénzből működő egészségügyi intézményeket. 

Az is felmerült korábban, hogy központi irányításra lehet szükség az adósságok rendezéséhez, mert korábban az e célra szánt forrásokat nem mindenhol fordították teljes körben például a beszállítói tartozások rendezésére. „Hogy a központi ellenőrzés miként „nevesül" – biztosnak vagy felügyelőnek hívják majd –, részletkérdés, a kontroll a lényeg”, magyarázta Rácz Jenő a múlt hónapban.  Az elnök akkor is félre nem érthetően fogalmazott, amikor azt mondta: a betegeknek le kell számolniuk az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos illúzióikkal, mert nem igaz az, hogy mindenki számára azonnal hozzáférhető és legmagasabb színvonalú lehet az ellátás. Már csak az a kérdés, hogy az új kormány mennyire meri ezt vállalni is. 

Amit még tudni lehet, hogy a kórházak esetleges összevonását firtató kérdésekre válaszolva Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium feje és Szócska Miklós is több helyen elmondta: elsősorban területi és funkcionális integrációban gondolkodnak. A közös közbeszerzésen kívül, a labor, a patológiai, a radiológiai, és az aktív ellátás egységesítése is felmerült, ahogy a betegutak felülvizsgálatát is fontosnak tartanák. 

Rácz Jenő korábban az InfoRádiónak azt mondta: amennyiben nem avatkoznak be a rendszerbe, az év végéig a kórházak adóssága eléri a 65 milliárd forintot. Ugyanakkor más források szerint 2009 év végén az adósság már 80 milliárd forintra rúgott, de vannak olyan kalkulációk is, amelyek 100 milliárd feletti összegről szólnak.  Rácz Jenő szerint is a a rendszerből  235 milliárd forint hiányzik.