A Népszabadság emlékeztet rá, hogy Szalai Annamária, aki az elnökké válással a Médiatanács elnökjelöltje is lett, több, a médiát irányító tisztségviselőt nevez ki: két elnökhelyettest - akik államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak -, a hatóság hivatalának főigazgatóját, a hírközlési és médiabiztost, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (KFGH) igazgatóját. Az államfő által aláírt jogszabálynak az a része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követő napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba. Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövő Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.

A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjat kap. A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az előterjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az őszi ülésszak első ülését, így erről ekkor szavazhatnak leghamarabb.

Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvénynek az a része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnő testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament előtt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.