Össztűz a Capital Partnersre

Az ügyfelek vagyona nincs veszélyben – nyugtatgat honlapján a prágai bejegyzésű Capital Partners a.s. (CP). Múlt kedden a magyar rendőrség rajtaütött a cég budapesti és debreceni irodáján (HVG, 2010. február 27.), s tizenöt személyt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével meggyanúsított. Közülük hetet – három magyar, két-két cseh és szlovák állampolgárt – őrizetbe is vettek, a többiek egyelőre szabadlábon védekezhetnek.

A gyanú szerint a CP magyarországi ügynökeiként – akikhez semmi köze a Fehér Andor magánszemély tulajdonában lévő, 3,5 millió forint törzstőkéjű Capital Partners Tőkebefektetési és Tanácsadó Zrt.-nek – azzal kecsegtették a telefonkönyvekből találomra kiválasztott áldozataikat, hogy főként amerikai részvényeken néhány hét alatt kiemelkedően magas hozamot érhetnek el. Előre tudták, hogy nem képesek betartani ígéreteiket. A jóslat nem is vált be, de az álbrókerek ekkor rábeszélték klienseiket, hogy újabb és újabb ügyletekkel próbálják negatívból pozitívba fordítani portfóliójuk értékét. Ennek érdekében nemegyszer friss pénzeket is kértek tőlük. Egy-egy ügylet után az értékpapír-tranzakcióknál szokásosnak a dupláját–ötszörösét, 1,5–1,9 százalékos jutalékot számítottak fel. Az ügynököket ugyanis – a rendőrség, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint – kizárólag az érdekelte, hogy a jutalékokból jól megszedjék magukat. A temérdek tranzakció eredményeként a kliensek indulóbefektetését elsősorban nem is az árfolyamveszteségek, hanem a jutalékok apasztották. Akad, akinek 26 millió forintját tapsolták el alig nyolc hónap alatt, 2008 májusától 2009 januárjáig.

Lapzártánkig a rendőrség 3 milliárd forintos kárt és több száz pórul járt ügyfelet azonosított. Elsősorban cégek és magánszemélyek veszítettek, de befürdött a CP-vel az MSZP–SZDSZ-támogatással 2006 őszén polgármesterré választott Czuczi Mihály által irányított kunszentmártoni önkormányzat is. A tavaly közel 2,3 milliárd forintból gazdálkodó település több mint százmillió forinttal rövidült meg – tájékoztatta a HVG-t Hoffman Zsolt jegyző.

A CP által okozott összkár mértéke és a jelentkezett károsultak száma még valószínűleg emelkedni fog – vetítette előre Tafferner Éva, a BRFK szóvivője múlt pénteken a Duna Tv-ben. Igaza lehet, hiszen a magyarországi ügynökhálózat – a CP üzelmeit közelről ismerők szerint – havonta 1,5-2 millió dollár haszonra tett szert. Egyelőre nem tudni, hogy ez a pénz hol landolt. A brókerekkel való telefonbeszélgetés után az ügyfeleknek hivatalosan a CP – a belga KBC csehországi leánybankja, a CSOB által vezetett – prágai számlájára kellett utalniuk a részvények vételárát. Ám még az sem kizárt, hogy a jutalékok hajhászásának hevében nem is jöttek létre az azok alapját képező részvényügyletek. Ennek azért van jelentősége, mert az EU-ban a befektetővédelmi alapok – a CP székhelye miatt a csehországi lenne illetékes – csak akkor fizetnek kártalanítást, ha a papírok eltűntek, árfolyamveszteség esetén nem.

A papírok hollétéről a cseh központi elszámolóház és értéktár tudna felvilágosítást adni. „A cseh nemzeti bank közigazgatási eljárást folytat a CP ellen, az ügyben azonban még nem született jogerős ítélet” – közölte az MTI-vel Tomás Zimmermann kommunikációs illetékes. A Csehországban a pénzügyi felügyelet szerepét is ellátó jegybank a PSZÁF kérésére lépett. Erre azért volt szükség, mert a CP az EU-n belüli határon átnyúló szolgáltatás keretében létesített kapcsolatot a magyar ügyfelekkel, így kizárólag a cseh felügyelet léphet fel vele szemben. Nem úgy a CP csaknem hetven magyarországi úgynevezett függő – így nevezik a kizárólag megbízója termékeit forgalmazót – ügynökével szemben, amelyeket a PSZÁF múlt kedden törölt a nyilvántartásból, mondván: törvénysértőn tájékoztatták ügyfeleiket.

De miért csak most történt ez meg, s miért várt a PSZÁF tavaly júniusig a CP itteni hálózatának vizsgálatával, holott annak ténykedésére már 2006-ban is érkezett panasz? – vetette fel több bepalizott ügyfél a HVG újságírójának, valamint az internetes fórumokon. Ez azért is érdekes, mert a CP azt állítja magáról, hogy csak 2007 óta működik a magyar tőkepiacon.

A felügyeletnél az eljárás lefolytatásának jogi nehézségeire hívták fel a figyelmet, amivel vélhetően a CP-nél is tisztában voltak, s ennek tudatában szervezkedtek. Az első panaszok 2007-ben érkeztek a PSZÁF-hoz, de nem a CP-re, hanem a kiszemelt ügyfeleket telefonon agresszívan zaklató, budapesti bejegyzésű Afin Hu Kft.-re. Ám azok felügyeleti eszközökkel eredményesen „nem voltak kezelhetőek” – közölték indoklás nélkül a HVG-vel a felügyeletnél. A bejelentések 2008-ban megsokasodtak és tartalmukat tekintve is túlmutattak a telefonos zaklatás problematikáján, aminek hatására a PSZÁF az év őszén helyszíni vizsgálatot kezdett az Afinnál. Erre – a felügyelők szerint – csak azt követően nyílt lehetősége, hogy életbe lépett a befektetési vállalkozásokról szóló törvény függő ügynökök ellenőrzésére vonatkozó passzusa. Szintén 2008 szeptemberében kapott felhatalmazást a felügyelet – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben – arra, hogy az ügyfelek félretájékoztatását szankcionálja.

Csak az Afin vizsgálata során szembesültek azzal – állítják a PSZÁF-nál –, hogy több, egymással kapcsolatban nem álló ügynök és egyéb közvetítő dolgozik ugyanannak a cégnek, a CP-nek. Időközben a PSZÁF a debreceni Oceangate Kft.-re is felfigyelt. A felügyelet tavaly júliusban figyelmeztetett először a két céggel való üzletelés kockázataira, majd szeptemberben újabb PSZÁF-közlemény jelent meg. Mivel a CP tevékenysége három megyére terjedt ki, a félretájékoztatás-ellenes szabályok szerint az ügy – a felügyelet által feltárt szabálytalanságok tételes ismertetésével – átkerült a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amely azonban még nem hozott döntést. Egyúttal a PSZÁF rendőrségi feljelentést tett, amely elvezetett a múlt keddi akcióhoz.

Egyesek azt gyanítják, hogy a múlt kedden letartóztatott cseh Marek Podlipny által 2008 júniusában gründolt Stock Quality Services Zrt. is kapcsolatban állt a CP-vel. Az SQS igazgatósági tagja ráadásul az ügynököket képező Priority Bróker Kft. gazdája, a szintén őrizetbe vett Kerényi Tibor Zsolt. Az SQS-nek semmi köze a CP-hez, csupán internetes felületet biztosít külföldi részvények és egyéb termékek adásvételéhez, a jutalékai 0,145–0,45 százalék között mozognak – állította a HVG érdeklődésére az SQS egyik, magát megnevezni nem kívánó vezetője. A felügyelet vizsgálja a céget, mert a tulajdonosi összefonódás komoly aggodalomra ad okot.

CSABAI KÁROLY