A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat a még hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétben nem sorolja fel a jogszabálytípusokat, és nem írja le az érdekegyeztetés folyamatát. Ennek oka, hogy a jövőben az alkotmány tartalmazza majd a jogszabályok típusait, továbbá a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket, míg a civil szféra és az érdekképviseletek bevonásának rendjét a társadalmi részvételről szóló - ugyancsak szombaton beterjesztett - törvény ismerteti.

Az új törvény a korábbitól eltérően nem szabályozza a jogalkotás folyamatát sem: a törvényalkotás fázisainak leírása kizárólag a házszabályban, a kormány és a miniszterek rendeleteinek elfogadási eljárása pedig kormányhatározatban kap helyet. A törvényjavaslat ugyanakkor az eddiginél pontosabban meghatározott hatásvizsgálathoz köti a jogszabályok előkészítését. Így - önkormányzati rendeletek esetében is - vizsgálni kell az indítványok várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti hatásait, az alkalmazásukhoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, utólag pedig a tapasztalatok felmérése lesz kötelező. Az előterjesztés a miniszteri rendeletek esetében is előírja az indokolási kötelezettséget, a szabályozás várható hatásainak bemutatását.

A tervezet rögzíti a jogalkotás alapvető tartalmi követelményeit: az egyértelmű értelmezhetőséget, a visszaható hatály tilalmát és a felkészülési idő biztosítását. Kimondja, a jogszabály megalkotásakor biztosítani kell, hogy megfeleljen az alkotmányból eredő követelményeknek, a nemzetközi, valamint az uniós jogból eredő kötelezettségeknek, továbbá illeszkednie kell a jogrendszer egységébe.

Az igazságügyért felelős miniszter kiemelt szerepe a kormányzati jogszabály-előkészítésben megmarad; feladata a jogrendszer egységéről gondoskodni, míg az indítványok szakmai tartalmáért a szakminiszter felel. Az előterjesztés arról is rendelkezik, hogy ha az igazságügyért felelős miniszter egy miniszteri rendelettel alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a kormány dönt.

Változás, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiként ismert jogszabálytípusok gyűjtőneve a továbbiakban közjogi szervezetszabályozó eszköz lehet. A javaslat indoklása szerint azért, mert az előbbi kifejezés a szocialista jogfelfogás öröksége. Mindössze két ilyen jogi aktus marad meg: a normatív határozat és a normatív utasítás.

A javaslat ugyanakkor bővíti a kibocsátásra jogosultak körét, elismerve, hogy az alkotmányban megjelölt szervek és személyek - például az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok - saját szervezetükre nézve kötelező normatív szabályozást alkothatnak. A tárca javaslata – az Alkotmánybíróság határozatával összhangban – kimondja, hogy a jövőben nincs lehetőség nem kötelező jogi iránymutatások kiadására, az együttes miniszteri rendeleteket pedig a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel.

A jogalkotásról szóló új törvény elfogadását az teszi szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben kimondta: az 1987-ben meghozott, majd többször módosított jogalkotási törvény alkotmányellenes. Az indoklás szerint a jogszabály szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, és noha bizonyos passzusai nem ellentétesek az alaptörvénnyel, ha az alkotmányellenes részeket megsemmisítik, a jogszabály többi rendelkezése értelmezhetetlenné válik. Ebből kiindulva az Ab a törvény teljes megsemmisítéséről döntött, az idei év végéig adva időt az új szabályozás megalkotására.

A kormány javaslatának indoklása szerint a koncepció célja, hogy a jogalkotási törvény elavult rendszerét olyan szabályozás váltsa fel, amely figyelembe veszi az alkotmányos berendezkedésben végbement változásokat és a jogalkotás gyakorlatát. Ezért - olvasható az indoklásban - az új jogalkotási törvény tárgyköreinek megválasztásakor a hangsúlyokat máshová kellett helyezni, mint amit a hatályos norma tükröz, egyszersmind szabályozni szükséges a többi között a jogszabályok kihirdetésének követelményrendszerét, valamint a helyesbítés kérdését, amelyek tekintetében az Ab mulasztást állapított meg.

A szöveg a jogszabályok helyesbítését csak az aláírt és a kihirdetett szöveg eltérésének esetére, illetve az aláíró kezdeményezésére teszi lehetővé - a kihirdetéstől számított tíz munkanapon belül -, feltéve, hogy a jogszabály még nem lépett hatályba. A javaslat az eddiginél részletesebben határozza meg a jogszabályok kihirdetésének rendjét és a Magyar Közlöny funkcióját is. Az elektronikus dokumentumként kiadott hivatalos lapban - az önkormányzati rendeletek kivételével - minden jogszabályt ki kell hirdetni, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket pedig közzé kell tenni.

Rendelkezik az indítvány a mindenki számára ingyenesen elérhető elektronikus Nemzeti Jogszabálytár felállításáról is, amely a kormányzati portálon egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályokat. Ezeken kívül a hatályos törvényhez hasonlóan, de annál részletesebben általános szabályt ad a jogszabályok területi és személyi hatályára. Az új jogalkotási törvény - amelynek sürgős tárgyalását kérte a házelnöktől Navracsics Tibor - 2011. január elsején léphet hatályba.