Válságadó. Így nevezte el a kormány azokat a különadókat, amelyeket egy-egy nyereséges szektortól szed be a kormány a következő három évben. A bankoktól 200 milliárd, a távközlési szektortól 61 milliárd, az energiaszektortól 70 milliárd, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárd forintot gyűjt be a kormány évente. Az Orbán Viktor vezette kabinet viszont „békén hagyta” a szintén nyereséges gyógyszeripart.

Három okra vezethető vissza, hogy a gyógyszeripar „megúszta” – véli dr. Bábel Tamás, az egészségügyi üzletfejlesztéssel foglalkozó Prozensky ügyvezetője. A gyógyszerpiac szereplői közül többen csak franchise-rendszerben vannak itt. „Ezeknek a cégeknek nincsenek itt beruházásaik, infrastruktúrájuk, aminek köszönhetően sokkal rugalmasabbak, mint például a fióktelepekkel rendelkező bankok vagy éppen a saját telephelyekkel, épületekkel rendelkező nagy élelmiszerláncok. Ha a gyógyszeripart a most több szektort érintő különadóval sújtanák, egész egyszerűen elmennének innen vagy nem hoznák ide termékeiket” – mondta a hvg.hu-nak Bábel Tamás.

A Prozensky vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország a szocializmus, a Varsói szerződés idején is gyógyszer-nagyhatalom volt, ami nem múlt el nyom nélkül. „Nagyon erős maradt a gyógyszerlobbi. Ráadásul az a néhány cég, melyeknek beruházásaik, gyáraik vannak itt, azaz a többihez képest jóval kevésbé rugalmasak, jelentős exporterővel bírnak” – magyarázta Bábel Tamás, példaként a Richtert, az Egist és a Biogalt említve.

A szakértő szerint mindezek mellett politikai okai is lehetnek annak, hogy a gyógyszeripartól nem szed be extraadót a kormányzat – magyarázta Bábel Tamás. Szerinte a gyógyszerekre terhelt extraadó politikailag nehezen kommunikálható. „Bár a cégeknek nem lenne lehetőségük arra, hogy a gyógyszerárakat emeljék, az emberek mégis azt gyanítanák, hogy végső soron rajtuk verik majd le a vállalatok a válságadót” – véli Bábel.

Igaz, a gyógyszerpiaci szereplők így is arról panaszkodnak, hogy a magyarországi gyógyszergyártókat európai viszonylatban is rendkívül magas különadók terhelik. A 12 százalékos iparági különadó mellett például orvoslátogatói díj és sávos adó is, mindezek a más iparágakra is vonatkozó adónemeken felül. Ezek egyértelműen a készítmények fedezetét csökkentik – hangoztatják a piaci szereplők.

Igaz, ezeknek a különadóknak az összege jóval alacsonyabb, mint a többi szektorra most kivetett extraadóké. A Richter a múlt évben például a 12 százalékos különadó címén mintegy 1,5 milliárd, orvoslátogatói díjként pedig félmilliárd forintot fizetett. Az Egis tavaly összesen 2,2 milliárd forintot adott a költségvetésbe a 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj címén: előbbi 1,7, utóbbi félmilliárd forintot jelentett. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyszercégek a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat le is írhatják a különadóikból, bár ez a piaci szereplők szerint semmit nem javít a nemzetközi versenyképességükön.