Titkolózik a kormány, pedig nem tehetné

Nagy Anna kormányszóvivő az október 23-ai ünnepi rendezvényekről tartott keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre megerősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint idén nem az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) végzi az ünnepi rendezvények egészségügyi biztosítását, hanem egy magáncég. Szerinte ennek az az oka, hogy a megbízott cég sokkal olcsóbban vállalja a munkát, mint az OMSZ. A kormányszóvivő üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan melyik cégről van szó és mennyiért vállalta a munkát.

Csakhogy a kormányzat titkolózása törvényellenes. „Ha közpénzt használnak fel és az állam a megbízó, akkor ezek az adatok közérdekűek és éppen ezért a nyilvánosság előtt nem lehet eltitkolni, főképp nem üzleti titokra hivatkozva” – mondta a hvg.hu megkeresésére Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársa.

A titkolózás hungarikum

A kormányzat, a minisztériumok és az önkormányzatok gyakran nem hajlandók közérdekű adatokat elárulni üzleti titokra való hivatkozással, súlyosan sértve ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Márpedig – ahogy arra az Alkotmánybíróság is rámutatott – „a nyilvánosság próbája nélkül az állam a polgáraitól elidegenedett gépezetté válik, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságokra”.

A titkolózást sokszor pereskedés követi: a közérdekű adatot a legtöbbször újságírók, médiumok próbálják bírósági úton kicsikarni a titkolózó államtól – csakhogy mindez pénzt és időt emészt fel, s hiába állapítja meg a bíróság, hogy jogellenesen tartott vissza adatokat egy-egy állami szereplő, felelősségre senkit nem vonnak.

Három évvel ezelőtt például az Index internetes lap indított és nyert pert az akkor Kóka János vezette gazdasági minisztérium ellen, miután a tárca – üzleti titokra hivatkozva – nem volt hajlandó kiadni azt a szerződést, amelyet a Hankook dél-koreai gumigyártó céggel kötöttek a dunaújvárosi üzem létesítéséről. Bár a szerződést 2005 októberében írták alá, 2007-ben is csak annyit lehetett tudni a tartalmáról, amennyit Kókáék elárultak: hogy nagyjából 13-14 milliárd forintnyi készpénzzel és további adókedvezményekkel támogatták a külföldi multit.

Ugyancsak újságíró perelte 2007-ben a gazdasági minisztériumot, amiért a tárca az újságíró többszöri kérésére sem adta ki a Gripenek fejében vállalt 191 milliárdos svéd befektetési és gazdaságfejlesztési kötelezettségek adatait. A pert végül a tárca elvesztette. De a sort lehetne folytatni: 2007-ben a Magyar Televízió üzleti titokra hivatkozva nem akarta nyilvánosságra hozni azt a szerződést, amelynek értelmében 22 plusz 18 évre kötött szerződést a Millennium Média Kft.-vel. Az ügyben az adatvédelmi ombudsman is úgy foglalt állást, hogy az MTV közfeladatot ellátó szerv, ezért köteles a szerződéseit közzétenni.

Múlt héten a Margit híd felújításának részletes adatainak a nyilvánosságra hozatala miatt kezdődött per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, amit a felperes – az Index – első fokon elvesztett. Az ítélet szerint a felújítást végző konzorcium nem közfeladatot végez, így nem minősülnek közérdekű adatoknak a birtokukban levő információk. Az újságíró egyebek mellett azt szerette volna tudni, mibe kerül a Margit híd felújítása, milyen szerződéseket kötöttek az alvállalkozókkal.

Ejnye-bejnye

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2009 tavaszán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként. A strasbourgi ítélet előzménye egy 2004-es ügy volt, amikor Hende Csaba országgyűlési képviselő a kábítószerrel való visszaélés egyes Btk.-szabályainak megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A TASZ szeretett volna társadalmi vitát folytatni a büntető törvénykönyv alkotmányosságának kérdéséről, de nem ismerhette meg a képviselő indítványát, miután az Alkotmánybíróság szerint az indítvány a képviselő hozzájárulása nélkül nem nyilvános. A TASZ emiatt pert indított, amit jogerősen elvesztett, ezért fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz.