A munkacsoport által készített, MTI birtokába került részkoncepcióban a társadalom alapvető építőkövének nevezik a férfi és nő házasságából születő családot. A házasság intézményének elismerése és megerősítése - tekintettel az egyéb párkapcsolati formák és életmódok terjedésére - megkerülhetetlen - olvasható az anyagban. A dokumentum szerint az alkotmánynak rögzítenie kell azt is, hogy a családok, különösen a sok gyermeket nevelők, védelemre és gondoskodásra jogosultak. Az anyag készítői különösen fontos, alapvető kérdésnek tarják az emberi élet legteljesebb védelmét; az ember fogalmát, "fogantatástól halálig" meghatározással vennék fel. Megjelenhet az új alkotmányban a vasárnapnak, mint munkaszüneti napnak a védelme, összefüggésben a család védelmével és a vallás szabad gyakorlásának jogával.

A preambulum szól hazánk alkotmányosságának történelmi folytonosságáról, nemzeti függetlenségéről, és az egyéni szabadságok tiszteletben tartásáról. Említést tesz a kereszténység eszméjének a magyar államiság során betöltött szerepéről, a Szent Korona meghivatkozásával - olvasható a dokumentumban. A munkacsoportban két álláspont rajzolódott ki a Szent Korona kapcsán: az egyik szerint megjelenítése egyáltalán nem lehetséges az alkotmányban, míg a másik szerint a Szent Koronára való utalás nem mellőzhető.

A részkoncepció kitér arra is, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat. Magyarország - nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - elősegíti a határon túli magyarokat érintő jogsérelmek orvoslását - áll az anyagban. Rögzítették, hogy a közösségi értékek körébe tartozónak ítélik a nemzeti közösséget, a közvagyont, a családot.

A részkoncepcióban az is szerepel, hogy 1989-90-ben Magyarországon tartalmában új, polgári alkotmány született, amely az előző rendszer tagadásán alapult, és amely ma is feltétlenül megőrzendő értéket képvisel. Ilyen értéknek nevezik - a teljesség igénye nélkül - a köztársasági államformát, a parlamentáris kormányformát, a hatalommegosztást, a többpártrendszert, a szabad választásokat, a piacgazdaságot, az alapjogok magas szintű védelmét. A részkoncepció kitér arra, hogy alkotmányos alapértéknek tekintik a társadalmi szolidaritás kérdését, s ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak a szuverenitás fogalmának is. Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem.

Az anyagban rögzítették, hogy kívánatos az alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvény jellege. Az alaptörvénynek az egyéb jogszabályokban elhelyezhető részletszabályoktól mentesnek kell lennie; ezáltal az alkotmány stabilitása könnyebben biztosítható - értékelik. Az MTI információi szerint a részkoncepciót ellenszavazat nélkül hagyták jóvá, az LMP-s Schiffer András tartózkodott, a szocialista Hiller István pedig nem volt jelen az elfogadásnál.