Három hónappal ezelőtt a Raiffeisen Bank 27 millió forintot vont be az önkormányzat által biztosított óvadékalapból, mivel bizonyos társasházi hitelek bedőltek. Ezt követően derült fény arra, hogy a társasházak közös képviselője, Hart Andrea különböző kivitelezési munkákra több és nagyobb összegű kölcsönöket vett fel a banktól, mint amiről a lakástulajdonosok tudtak. A hiányzó összeg több tízmillió forint lehet.

Százhalombatta önkormányzata még 2007-ben járult hozzá 23 társasház felújításához, ami részben az önkormányzat, részben az állam segítségével valósult meg. Úgy is segítették a tulajdonosokat, hogy a Raiffeisen Bank által nyújtandó hitelhez mintegy százmillió forintos óvadékot tettek le biztosítékként – közölte a hvg.hu-val Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje. „Az önkormányzati támogatások esetében azonban nem merült fel olyan gond, hogy a munkákat nem végezték volna el. A problémák a közös képviselő, Hart Andrea által egyéb munkákra felvett kölcsönökkel kapcsolatban adódtak.”

A jogi képviselő elmondta, Hart a lakástulajdonosok közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a munka teljesítésének igazolásával és a vállalkozók által kiállított számla benyújtásával jutott a milliókhoz. A Raiffeisen Bank lépéséig senki sem gyanakodott arra, hogy valami nincs rendben. Az óvadékalapból való bevonás után azonban a százhalombattai önkormányzat vizsgálódni kezdett, így több megdöbbentő dologra derült fény.

Többek közt arra, hogy a banki kölcsön felvételéhez szükséges határozatok egy része a tulajdonosok tudta nélkül, aláírásuk meghamisításával készült el. Így történhetett meg az is, hogy egy olyan személy kézjegye is szerepel a dokumentumon, aki a dátum időpontjában már nem élt. Akadt olyan építési munka is, amelyet a bank meghitelezett ugyan, ám soha nem végezték el.

A Gesztenyés 15-19. szám alatti társasház lakói például 2008-ban 22,9 millió forintos hitelt vettek fel nyílászárók cseréjére, valamint az elektromos vezetékek megújítására és a szellőzőrendszer felújítására. Az utóbbi két elvégzendő munkálatról azonban nem tudtak. Előfordult, hogy a munkát elvégezték, de nem fizették ki. Sőt, olyan igénylésekre is kölcsönt nyújtott a bank – mint kiderült –, amelynek semmi alapja nem volt. Mint annak az elektromos motornak cseréje a szellőztetőrendszerben, ami soha nem is létezett.

Mindennek napvilágra kerülése után az önkormányzat szeptember 20-án feljelentést tett Hart Andrea ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) gazdaságvédelmi osztályán csalás gyanúja miatt – közölte Berczi Norbert. „Hart Andrea gyanúsítottként való meghallgatása mellett kértük azt is, hogy két lakását, amelyet nemrég másra ruházott, a hatóság vegye zár alá. A fedezetelvonó ügylet miatt egyébként a Budaörsi Városi Bíróságon pert indított az önkormányzat.” Az ügyvéd megjegyezte azt is, nem tudják megmondani, hogy a közös képviselő mekkora összeget tudott kivenni, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Hart Andrea átmeneti pénzzavarba került, s az újabb hitelekkel lyukakat tömködött be.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy a volt közös képviselő, aki egyébként korábban önkormányzati képviselő is volt, a társasházak tulajdonosait, az önkormányzatot és a bankot egyaránt megtévesztette” – mondta Berczi Norbert, megjegyezve, Hart Andrea – akit ma már nem tudnak elérni – egy nyilatkozatában leszögezte, ő nem felelős a történtekért. (Az egykori közös képviselőt a hvg.hu-nak sem sikerült elérnie – a szerk.)

Berczi hangsúlyozta, most az a legfontosabb, hogy a társasházak tulajdonosai megegyezzenek a bankkal. A Raiffeisen csak bírósági úton érvényesítheti az igényét mind az ezerkétszáz alperessel szemben – tette hozzá. A tulajdonosok a tulajdoni hányad arányában sortartó kezesként felelnek, emiatt a bank követelése számítások szerint családonként egy-másfél millió forint lehet. Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzat minden segítséget megad az embereknek a helyzet rendezéséhez, így összehívták és levezették azokat a közgyűléseket, amelyeken Hartot leváltották a közös képviselői posztról.

Selmeczi Lívia hat társasházat vett át Hart Andreától, s mint a hvg.hu-nak elmondta, anyagilag rossz helyzetet talált. „Házanként változó a bank követelése, és ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a részletek fizetését, a közös költséget kétszeresére vagy háromszorosára kellene emelni. A lakók viszont nem akarnak fizetni olyan hitelek után, amit fel sem vettek.” A felelősség kérdéséről Selmeczi Lívia megjegyezte, sokan azt mondják, a társasházak tulajdonosainak oda kellett volna figyelniük a dolgokra, de szerinte itt a baj alapvetően az volt, hogy a közös képviselő visszaélt a lakók bizalmával. És leginkább az a kérdés – vélekedett –, hogy a banknál miként mehettek a hiteligénylések gond nélkül. „Hogy nem vették észre például azt, hogy volt olyan kölcsönkérelem, amelyhez a beadott dokumentumok esetében a jegyzőkönyvben szereplő személyek és a jelenléti íveken felsoroltak nem egyeznek?” - tette fel a kérdést.

Baticz Gábornénak, a Radnóti utca 1-7. szám alatti társasház egyik lakástulajdonosának közlése szerint pedig a Raiffeisennél az nem tűnt fel, hogy Hart Andrea kétszer kért hitelt  – 24 millió, majd 8,9 millió forintot – ugyanarra a munkára, az elektromos hálózat cseréjére. „Amikor ezt szóvá tettük, csak annyi volt a válasz, hogy azt hitték, több részletben történik meg a felújítás.” Az asszony elmondta azt is, hogy az ő társasházuktól 67 millió forintot követel a bank, amiből 11 milliót ismernek el, tehát az 56 lakástulajdonosnak fejenként egymillió forintot kellene kifizetnie, még azoknak a lakóknak is, akik a nyílászárócserét önerőből végezték el és nincs tartozásuk. „Próbáltunk egyezkedni a Raiffeisennel, de egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a tárgyalásokra” - közölte. A bank részéről a hvg.hu-nak sem sikerült senkit megszólaltatnia, kérdéseinkre a kért határidőig nem érkezett válasz.

Ehhez az ügyhöz hasonló egyébként az a történet, amelyről korábban számoltunk be, igaz, ott a lakóknak a közös számlára befizetett pénze tűnt el. A VIII. kerületi társasházban élők a közös képviselőt hibáztatták a történtekért, ami miatt az áram- és a vízszolgáltatásegy ideig szünetelt az épületben. A közös képviselő ellen több feljelentést is tettek, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a józsefvárosi kapitányság a csalás gyanúja miatt folyó eljárásban egyelőre még senkit sem gyanúsított meg, a nyomozás ismeretlen tettessel szemben folyik. Mint közölték, „az ügyben jelenleg okiratokat, adatokat szereznek be és elemeznek, értékelnek a nyomozók”.

A Raiffeisen Bank reagálása

A hvg.hu-nak a történtekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták. „A bankot minden helyzetben köti a banktitok védelme, így konkrét ügyeket érintő válaszokat csak az adott ügyfél/ügyfelek banktitok alóli felmentést tartalmazó nyilatkozata birtokában adhatunk, ami jelen esetben nem áll rendelkezésünkre. Ezért jelen válaszunk a társasházaknak való hitelezésre általánosan érvényes információkat tartalmaz.

A társasházi ügyfelek részére nyújtható kamattámogatott kölcsön esetében a bank mindig a társasházzal szerződik, és nem az egyes tulajdonostársakkal. A társasház képviseletére harmadik személlyel szemben a Társasházakról szóló CXXXIII. sz. törvény (Továbbiakban: Ttv.) értelmében a közös képviselő jogosult, így kötelezettségvállalás esetén ő az a személy, aki a szerződést a társasház nevében jogosult megkötni. A kötelezettségvállaláshoz természetesen a közös képviselőnek be kell nyújtania a banknak a felhatalmazó határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet és jelenléti ívet. A társasházak esetében egyébként nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyből a képviseleti jogosultság kétséget kizáróan megállapítható és ellenőrizhető lenne. Az ellenőrzésre viszont a tulajdonostársaknak joga és kötelezettsége is van. A szükséges jogi eljárásokat bankunk a kialakult helyzet ismeretében minden esetben megteszi.”