A jelentést ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón Nicola Duckworth, a szervezet európai és közép-ázsiai térségének programigazgatója azt mondta: Európában a romák egészségi állapota rosszabb, foglalkoztatási rátája, jövedelme alacsonyabb, mint a többségi társadalomé. A rendőrség pedig inkább potenciális bűnelkövetőként tekint rájuk, és kevés figyelmet szentelnek nekik, mint potenciális áldozatoknak. Nicola Duckworth felhívta a figyelmet: a 2008-2009-es magyarországi romák elleni támadásokat vizsgálva súlyos hiányosságokat fedeztek fel arra nézve, ahogy a magyar hatóságok a rasszista indíttatású bűncselekményekre reagáltak.

Barbora Cernusakova, az Amnesty International kelet-európai témák kutatója azt mondta: a jelentés egy teljes évi kutatás eredményeit foglalja magában. Megkeresték az áldozatok hozzátartozóit, a helyi hatóságok és a rendőrség képviselőit, ügyészeket, bírókat, ügyvédeket és az állami hatóságok képviselőit.

A jelentés legfőbb megállapítása, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a magyar hatóságok elmulasztják megtenni a szükséges lépéseket a romák elleni erőszak megakadályozására. Léteznek ugyan gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó rendelkezések, de ezek végrehajtása nem megfelelő, többek közt azért, mert a rendőrségnek nincs megfelelő kapacitása arra, hogy felismerje és kivizsgálja e bűncselekményeket. A romák elleni támadások áldozatait képviselő ügyvédek és több emberi jogi aktivista is úgy nyilatkozott a szervezetnek, hogy a rendőrség gyakran a nyomozás kezdetétől fogva kizárja a rasszista motiváció lehetőségét.

Hiányzik a rendőrök részére készült iránymutatás is arra vonatkozóan, milyen módon kell az ilyen típusú bűncselekményeket kivizsgálni, valamint hogyan kell kezelni az áldozatokat. Szintén hiányzik az ügyészeknek készült iránymutatás, hogy miként kell felügyelniük az ilyen esetek nyomozását. Emellett egy 2005-ös jelentés szerint a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrképzés Magyarországon elsősorban romák kulturális jellemzőire és a "cigánybűnözésre" összpontosított, nem pedig a rasszista bűncselekményekre és a romák elleni erőszakos bűntettekre.

Ugyancsak súlyos hiányosság, hogy az áldozatok nem kapnak megfelelő pszichológiai, szociális és jogi támogatást. Sokszor az eljárásról sem tájékoztatják őket megfelelően. Ezt alátámasztották a 2009 februárjában meggyilkolt Csorba Róbert sajtótájékoztatón jelen lévő hozzátartozói is.    

A jelentés kitér arra is, hogy a megelőzést illetően a hatóságok nem tesznek hatékony intézkedéseket a probléma jellegének és mértékének feltérképezése érdekében, többek közt azért, mert nem gyűjtenek részletes, etnikai szempont szerint lebontott adatokat a gyűlölet-bűncselekményekről, ami a tendenciák felismerését és így a megfelelő programok kidolgozását is akadályozza. A jelentés szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat nem lenne szabad úgy értelmezni, hogy azok megakadályozzák a hatóságokat az adatok etnikai és nemi bontásban történő gyűjtésben.

A jelentést a magyar hatóságoknak is elküldték, a héten pedig találkoztak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a parlament emberi jogi bizottságának képviselőivel. Barbora Cernusakova végül megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnöknek és az új kormányának most kivételes lehetősége van arra, hogy fellépjen a gyűlölet-bűncselekmények ellen.

A hat halálos áldozatot követelő romák elleni támadássorozat ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda kilenc bűncselekmény ügyében indított eljárást. Galgagyörkön 2008. július 21-én, Piricsén augusztus 8-án, Nyíradonyban szeptember 5-én, Tarnabodon szeptember 29-én történt támadás. November 3-ára virradóra Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két házra, a támadásban egy 43 éves férfi és testvére, egy 40 éves nő meghalt. December 15-én Alsózsolcán egy férfit lőfegyverrel életveszélyesen megsebesítettek. Tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd a tűz elől menekülő 27 éves apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, 6 éves kislányukat súlyosan megsebesítették. Április 22-én Tiszalökön agyonlőttek egy férfit, augusztus 3-ára virradóra pedig Kislétán egy anyát öltek meg sörétes fegyverrel, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. A bűncselekmény-sorozat ügyében négyen vannak előzetes letartóztatásban.