Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Több mint 40 bekezdés tekintetében van teljes vagy részleges hasonlóság az 1949-ben hatályba lépett és az 1989-ben módosított alkotmány között - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az MTI-nek kedden, annak kapcsán, hogy az alkotmányozás folyamatában többen felvetették, hogy a két alkotmány között mindössze annyi az átfedés, hogy az ország fővárosa Budapest.
Mint mondta, nemcsak az alkotmányozás folyamatában merült fel az átfedés kérdése, de a jogi egyetemi oktatásban is tartja magát az a - mint fogalmazott - "tévhit, hogy a jelenlegi alkotmány és a sztálini alkotmánynak is nevezett 1949. évi XX. törvény eredeti szövege között érdemben csupán annyi lenne az átfedés, hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest." Megjegyezte: a mindenkori alkotmány egy adott ország alapvető és legfontosabb törvényműve, emellett a társadalom egységének kifejezője, a jogállamiság legfőbb pilléreinek hordozója és őrzője, egy nemzet szimbóluma, és ebben a vonatkozásban különös jelentőséggel bír az átfedésre vonatkozó tévhit hangsúlyozása.
"A valóság azonban az, hogy az 1949. augusztus 20. napján hatályba lépett egykori és az 1989-ben, illetve azt követően is módosított hatályos alaptörvény között számos ponton - több mint 40 bekezdés tekintetében - van szinte teljes vagy részleges hasonlóság" - jelentette ki. Ráadásul - tette hozzá - ezek az egyezések olyan kérdéseket érintenek, mint a házasság és a család intézménye, amelyre a vonatkozó jogszabály a mai napig az 1952. évi IV. törvényként szerepel a hatályos jogforrások rendszerében. "Azt is talán kevesen tudják, hogy a két normaszöveg összevetése eredményeképpen kiderül, hogy az akkoriban az államigazgatás legfelsőbb szervének deklarált minisztertanács kapcsán több esetben nemes egyszerűséggel behelyettesítették a kormány kifejezést" - mondta, jelezve, hogy ő ezt is abszurdnak tartja.
"Ideológiai értelemben pedig meglehetősen bizarrnak nevezhető az a körülmény, hogy míg a hatályos alaptörvény szakrális értelemben egyetlen kifejezést sem enged meg magának, addig az 1949-es normaanyag kijelenti, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége" - jegyezte meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ezek alapján nem meglepő, hogy a rendszerváltást követően minden politikai kurzus kísérletet tett egy új alkotmány megalkotására, hiszen maga a "preambulum" is figyelmezteti a jogalkotót arra, hogy a jelenlegi alaptörvény átmenetinek tekinti önmagát.
