Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Tiszavasvári nyugati részén, az egykori tiszabűdi részeken élnek a magyarul beszélő, magukat időnként magyarcigányoknak is nevező romungrók. (Tiszavasvári két falu egyesítéséből, Tiszabűd és Bűdszentmihály összeolvasztásából jött létre - mint azt a városról szóló riportunk első részében olvashatták.) A bűdi romungrók sikeresebb integrációjában az oktatás nagy szerepet játszott - mondja Kerekesné Lévai Erika, aki a város nyugati felében lévő, Vasvári Pálról elnevezett tagiskolában dolgozott két évtizeden át.
Kerekesné nyolc éven át, 1999-től 2007-ig igazgatóként vezette a bűdi tantestületet. Szerinte ott már hoztak eredményeket magyar anyanyelvű romák felzárkóztatására tett erőfeszítések, és olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel hatékonyan taníthatták a gyerekeket, de bevonták az oktatási-nevelési folyamatba a szülőket is. Szülői klubokat tartottak, amelyek nem egyszerű szülői értekezletek voltak, hanem programot jelentettek a családanyáknak vagy akár a férjeiknek is. Így sikerült fokozatosan, a gyerekekkel együtt a szülőket is ráébreszteni a tanulás fontosságára.
Alapítványi iskola a szentmihályi városrészben
Stiller Ákos
Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson!
A bűdi példát, a romungrók integrálását Kerekesné most a város másik végén, Szentmihályon szeretné meghonosítani. Ehhez kap segítséget az általa jól ismert romungróktól is: korábbi magyarcigány tanítványai közül van olyan, aki már iskolázott, és átjött vele a szentmihályi iskolába, pedagógiai munkát végezni. Itt azonban bizonyosan nehezebb dolga lesz az igazgatónőnek - a nyelvi akadályok miatt. Az itteni oláhcigányok ugyanis alapvetően lovári nyelven beszélnek, persze még saját dialektusuk is eltér a lovári más változataitól.
A szentmihályi oláhcigányok esetében is - akárcsak a túlvégi romungróknál - fontosnak tartja Kerekesné, hogy a tevékenykedtető pedagógiát alkalmazzák munkatársai. Tehát nem a hagyományos tanári magyarázatra, hosszas beszédekre épülő „frontális” módszereket erőltetné, hanem gyakorlatiasabb, játékosabb képzésre támaszkodna. Főleg olyan közegben van ennek jelentősége, ahol az iskolába, óvodába bekerülő gyerekek nem beszélnek (jól) magyarul.
A gyerekek írás-olvasás tanítása egy alaposabb előkészítés után, de annál jobb eredménnyel zárul. A sikeresebb életpályára való felkészülés már a felső tagozatban elkezdődik, ahol az önismereti és szociális készségek fejlesztése fontos szerepet játszik. Ezek után jöhet majd a szakmákra való felkészítés, ami korántsem valami hagyományos, elavult mesterség tanítását jelenti, hanem gyakorlatias képzést, a piacon keresett szakmák tanítását.
Iskola Szentmihályon
Stiller Ákos
Fontos az is, hogy személyes kapcsolat alakuljon ki a tanár és a diák között, és az óvodai-iskolai nevelés különböző fázisváltásai ne okozzanak problémát. Éppen ezért az óvópedagógusokkal együtt dolgoznak már az óvodák utolsó évfolyamaiban az általános iskolai pedagógusok. Az alsó-felső tagozat közötti iskolai váltást is a tanárok „áttanításával” szeretnék megoldani. Ez azt jelenti, hogy alsós tanárok is foglalkozzanak lehetőség szerint a gyerekekkel: a hátrányos helyzet ellensúlyozására a nevelőkhöz való személyes kötődés nagyon fontos lehet ugyanis.
Szegregáció?
A kizárólag roma gyerekeket nevelő-oktató Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Középiskola - melynek igazgatója lett most Kerekesné - tulajdonképpen a Pethe Ferenc Általános Iskolából vált ki. Az iskola - amely a Magyarországi Magiszter Alapítvány (MMA) kezelésében van jelenleg - szervezeti kereteinek kialakításakor, körülbelül egy éve az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kezdeményezett eljárást egy civil szervezet, szegregációs törekvésekre hivatkozva.
Stiller Ákos
Amint azt a debreceni székhelyű MMA kuratóriumi titkára, Nagy Levente a hvg.hu-nak elmondta, hogy ők nem tehetnek arról, hogy ha a nekik átadott iskolába kizárólag roma tanulók járnak. Az ő feladatuk ezek után csak az lehet, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat minél magasabb szintre emeljék, és integrálják a társadalomba. Szó sincs tehát arról, hogy szegregálni akarnák a roma gyerekeket, hiszen ők mindössze 2008-2009-től vették át az intézményt.
A Jobbik frissen megválasztott polgármestere, Fülöp Erik – akinek az édesanyja is az alapítványi iskolában dolgozik – a hvg.hu-nak elmondta, szeretnék, ha sikerülne egy bentlakásos iskolát kialakítani Tiszavasváriban, ahol a hátrányos helyzetű roma gyerekeket kollégium-rendszerben nevelnék fel. Ez egybeesne a Jobbik országos programjával is. A tiszavasvári polgármester megfelelőnek látná, ha ez a bentlakásos intézmény az alapítványi iskolában valósulna meg.
Nagy Levente ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak. Ők nem zárkóznak el semmilyen felvetés elől, de a Jobbik országos programjának megvalósításához nincs közük. A választásoktól függetlenül dolgoznak Tiszavasváriban. Szeretnének ugyanakkor együttműködni a mindenkori helyi önkormányzattal, és úgy tűnik, hogy a jobbikos polgármester érdeklődik terveik, munkájuk iránt. Nagy ezért nem zárta ki, hogy bentlakásos kollégium legyen az iskolából, de az csak akkor valósulhat meg, ha pedagógiai koncepciójukba ez beleillik.
Települési kihívások
A Keskeny utcában és a Széles utcában a hvg.hu munkatársai is szembesülhettek Tiszavasvári „kihívásaival”. A szentmihályi részeken viskók bújnak meg a kőházak között-mellett, a lakók elfűtik a környező erdőket, és szeretnék, ha lenne újra „szocpol”.
A "tóvá" duzzadt, gyerekeknek életveszélyes gödör
Stiller Ákos
A kalyibák között – az utcáról ez nem is igazán látható -, egy hatalmas és mély gödör vízzel telt meg, a sárban pillepalackok és szemét szétdobálva. "Miért nem csinálnak itt rendet, ha ezt ígéri a polgármester" - kiabálnak a helyi romák, akik szerint életveszélyes a gödör, a gyerekek beleeshetnek.
Stiller Ákos
Félelem és bizakodás
Amikor megkérdeztünk egy 26-28 év körüli fiatalembert, aki a szeles, fagyos novemberi időben egy szál piros trikóban jött ki elénk, hogy mikor dolgozott utoljára, a válasz az volt, hogy „öt-hat éve az önkormányzattól nem kapok munkát”, ami feltehetően a közmunkaprogramban való részvételt jelenthette egykor. Mások viszont rendszeresen dolgoznak ezekben a programokban, de tartanak attól, hogy a Jobbik polgármestere megszünteti a munkalehetőséget.
Stiller Ákos
Találtunk néhány embert a romatelepen, akik a Jobbikban bíznak, de névvel nem akartak nyilatkozni, úgy tűnik, meggyőződésük nem elég stabil. Megint mások mentegetőznek: ők nem mentek el szavazni, ők nem voksoltak a Jobbikra. A helyi legendák szerint ugyanis bizonyos uzsorások a szavazáskor „nem teljesen önkéntes híveiket” a Jobbik felé „terelgették”. Mindez azért lenne érdekes, mert a Jobbik programjában hangsúlyosan szerepel az uzsora elleni fellépés. Ezt az új polgármester határozottan cáfolta, és azt mondta a hvg.hu-nak: „politikai ellenfeleink azt akarják ránk kenni, amivel éppen ők élnek rendszeresen.”
Megosztott város
Kire szavaztak az oláhcigányok?
A hvg.hu gyorselemzése szerint egyébként egyértelmű, hogy szavaztak az oláhcigány telepen a Jobbikra, több száz szavazatot kapott innen Fülöp Erik, a megválasztott polgármester. A Gépállomás utcai szavazókör, a Hímző üzemben elhelyezett urnákba leadott szavazatok érdekesen oszlottak meg: 299-en voksoltak a jobbikos jelöltre, aki végül nyert is a polgármesteri választáson, és csak néggyel többen az addigi, Fidesz által is támogatott független polgármesterre, Rozgonyi Attilára: 303-an. Érdekes viszont, hogy az egyéni jelölteknél a független Csócsics Gordon nyert itt.
A romatelep szavazói aligha voltak tudatosak: a polgármester esetében ugyanis 299 voksot adtak a Jobbik jelöltjére, egyéniben viszont már csak 99-et szerzett a párt itt induló embere, Gáll Sándor. Ami pedig a pártválasztást illeti, 167 voksot gyűjtöttek be, ahol a Fidesz nyert 203 szavazattal, és az Összefogás Megyénkért tömörülés is jobban szerepelt, 198 vokssal.
Mindez azt jelenti, hogy attól függően, milyen kérdésben kellett dönteni, a legszegényebbek teljesen eltérően választottak: hol a jobbikos, hol a független, hol pedig a fideszes verzió tűnt számukra szimpatikusnak, ami azért furcsa okokkal is magyarázható lenne. Amikor erről kérdeztük, a Jobbik polgármestere elmondta, szerinte vannak olyan cigányok, akik szintén rendet akarnak a településen, és ezért szavazták rá a romatelepen is.
