A Jobbik fővárosában jártunk - Nagyítás-fotógaléria

Juhász Ferenc, volt szocialista honvédelmi miniszter elszakadt plakátja Tiszavasvári központjában. Szögi Lajos halála, na meg az „Út a munkához” közmunkaprogram sikertelensége és az országos közhangulat megváltozása, a baloldali kormányzat botrányai vezettek ahhoz, hogy mára egyetlen szocialista sincs a város képviselőtestületében

A tiszavasvári művelődési házban működik a „Bölcs Baglyok Szögi Lajos Természetvédelmi Oktatóközpontja”, amely jövőre ünnepli negyvenéves fennállását. A központ felvette a 2006-ban Olaszliszkán gyermekei szeme láttára agyonvert tanár, Szögi Lajos nevét. A „Tanár úr” már gyerekkorában járt az oktatóközpont szakkörébe, és amikor elvégezte a nyíregyházi főiskolát, visszatért szülővárosába.

Fülöp Erik, Tiszavasvári jobbikos polgármestere. A jogász végzettségű, a választásokig gyámügyi előadóként a polgármesteri hivatalban dolgozó új városvezető azt is hangsúlyozta, hogy Szögi Lajos halála után a nagy pártok figyelmen kívül hagyták a romakérdést és az általa „cigánybűnözésnek” nevezett fa- és színesfémlopásokat. Ez is népszerűbbé tette a Jobbikot szerinte.

Az önkormányzat messze a legnagyobb foglalkoztató, háromszor annyi (1200-1300) állást ad a városban, mint az utána következő második legnagyobb munkaerő-piaci szereplő, vagyis a húsüzem. Ebből következik, hogy többé-kevésbé minden család az önkormányzattól függ, ezért a véleményüket is nehezen mondják el az emberek.

Tiszavasvári nyugati részén, az egykori tiszabűdi részeken élnek a magyarul beszélő, magukat időnként magyarcigányoknak is nevező romungrók. A bűdi romungrók sikeresebb integrációjában az oktatás nagy szerepet játszott - mondja Kerekesné Lévai Erika, aki a város nyugati felében lévő, Vasvári Pálról elnevezett tagiskolában dolgozott két évtizeden át.

A bűdi példát, a romungrók integrálását Kerekesné most a város másik végén, Szentmihályon szeretné meghonosítani. Ehhez kap segítséget az általa jól ismert romungróktól is: korábbi magyarcigány tanítványai közül van olyan, aki már iskolázott, és átjött vele a szentmihályi iskolába, pedagógiai munkát végezni. Itt azonban bizonyosan nehezebb dolga lesz az igazgatónőnek - a nyelvi akadályok miatt. Az itteni oláhcigányok ugyanis alapvetően lovári nyelven beszélnek, persze még saját dialektusuk is eltér a lovári más változataitól.

A szentmihályi oláhcigányok esetében is - akárcsak a túlvégi romungróknál - fontosnak tartja Kerekesné, hogy a tevékenykedtető pedagógiát alkalmazzák munkatársai. Tehát nem a hagyományos tanári magyarázatra, hosszas beszédekre épülő „frontális” módszereket erőltetné, hanem gyakorlatiasabb, játékosabb képzésre támaszkodna. Főleg olyan közegben van ennek jelentősége, ahol az iskolába, óvodába bekerülő gyerekek nem beszélnek (jól) magyarul.

A gyerekek írás-olvasás tanítása egy alaposabb előkészítés után, de annál jobb eredménnyel zárul. A sikeresebb életpályára való felkészülés már a felső tagozatban elkezdődik, ahol az önismereti és szociális készségek fejlesztése fontos szerepet játszik. Ezek után jöhet majd a szakmákra való felkészítés, ami korántsem valami hagyományos, elavult mesterség tanítását jelenti, hanem gyakorlatias képzést, a piacon keresett szakmák tanítását.

A Keskeny utcában és a Széles utcában a hvg.hu munkatársai is szembesülhettek Tiszavasvári „kihívásaival”. A szentmihályi részeken viskók bújnak meg a kőházak között-mellett, a lakók elfűtik a környező erdőket, és szeretnék, ha lenne újra „szocpol”. A kalyibák között – az utcáról ez nem is igazán látható -, egy hatalmas és mély gödör vízzel telt meg, a sárban pillepalackok és szemét szétdobálva. "Miért nem csinálnak itt rendet, ha ezt ígéri a polgármester" - kiabálnak a helyi romák, akik szerint életveszélyes a gödör, a gyerekek beleeshetnek.

Találtunk néhány embert a romatelepen, akik a Jobbikban bíznak, de névvel nem akartak nyilatkozni, úgy tűnik, meggyőződésük nem elég stabil. Megint mások mentegetőznek: ők nem mentek el szavazni, ők nem voksoltak a Jobbikra. A helyi legendák szerint ugyanis bizonyos uzsorások a szavazáskor „nem teljesen önkéntes híveiket” a Jobbik felé „terelgették”. Mindez azért lenne érdekes, mert a Jobbik programjában hangsúlyosan szerepel az uzsora elleni fellépés. Ezt az új polgármester határozottan cáfolta, és azt mondta a hvg.hu-nak: „politikai ellenfeleink azt akarják ránk kenni, amivel éppen ők élnek rendszeresen.”

Szeretné a polgármester, ha a cigányoknak is lenne munkájuk vagy legalább a saját önellátásukért tennének valamit: ehhez közösségi erdőt akarnak kialakítani az önkormányzati területeken, továbbá 50 hektárnyi szántóföldet – amely az önkormányzat tulajdonában van – is megműveltetnének a romákkal.

A polgármester rendezni akarja a cigánytelepeket. A közegészségügyi, építésügyi és más hatósági szabályok betartását akarják megkövetelni a város összes lakójától, különben bírságolni fognak. Éppen ezért tervezik egy városőrség felállítását is.

A hvg.hu gyorselemzése szerint egyébként egyértelmű, hogy szavaztak az oláhcigány telepen a Jobbikra, több száz szavazatot kapott innen Fülöp Erik, a megválasztott polgármester.