Bakos Gabriella, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, nincs jogbiztonság a közszférában, pedig akik 20-30-40 évet eltöltöttek ott, nem foglalkoztak azzal, hogy ki van hatalmon, mindenki csinálta a dolgát. Most nincs stabilitás: indokolás nélküli felmentés, kirúgás fenyegeti őket – jelentette ki.

Papp Zoltán, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében hangsúlyozta: a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem dolgozói nem várnak köszönetet, csak tisztességes munkáért tisztességes bért, mert a hó végén már csak apró csörög a zsebükben. A jogszerűen járó kifizetésekért tömeges pereket kell indítani, egy rendőr élete pedig már két új motorgumit sem ér – mondta, hozzátéve: tiltakoznak a politikai támadások miatt is.

Az egészségügyi rendszernek már csak a romjai léteznek, a rendszerből annyi pénz hiányzik, amit már nem tud pótolni sem az ott dolgozók tudása, sem lelkesedése; a hónap végén nem jut infúzióra, a bérek megalázóan alacsonyak, a szakma elöregszik, mert a külföld elcsábítja a kitűnően kiképzett fiatalokat – sorolta a problémákat Sebestyén Erika egészségügyi dolgozó.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra: az oktatási rendszer az elmúlt húsz évben hatszor változott, a mostani ideológia pedig, amit „szemérmesen értékrendnek neveznek”, felszámolja az önállóságot, a szülői és tanulói jogokat, hogy mindenki szófogadó, engedelmes alattvalókká váljon. Az új életpályamodellel kapcsolatban megjegyezte: nincs még egy szakma, ahol ennyiszer kellene bizonyítaniuk a dolgozóknak az alkalmasságot.

„Itt vagyunk, mert semmibe veszik jogainkat, és rólunk, nélkülünk döntenek” – mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Kijelentette: nemet mondanak a szociális és társadalmi párbeszéd semmibevételére, a keresetek vásárlóértékének csökkentésére, a közszféra bérbefagyasztására, az igazságtalan adórendszerre, a hatalmi politizálásra és a félelemre. Igent mondanak azonban a munkahelyekre, a foglalkoztatásra, a tisztességes és mindenki számára elérhető oktatásra, egészségügyre és nyugdíjrendszerre, az igazságos és méltányos bérre, amiből lehet élni és családot alapítani, az olyan szociális ellátórendszerre, amely nem megbélyegzi, hanem segíti az elesetteket, s a valóban együttműködő társadalomra, ahol az azonosságok fontosabbak, mint a különbségek – fogalmazott.

Ördöghné Pataki Etelka, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nőképviseletének tagja úgy vélekedett, hogy az a kormányzati javaslat, amely szerint a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, diszkriminatív és elfogadhatatlan, mert ha nem a szolgálati viszonnyal számolnak, elvész a tanulásra fordított idő. A javaslatot Mátyás király és a székely lány esetéhez hasonlította, aki „vitt is, meg nem is” ajándékot a királynak. Küzdeni kell a korengedményes nyugdíjért is, hogy ahol a cég ezt is megteheti, a munkavállaló elmehessen korengedménnyel nyugdíjba – hangsúlyozta.

Fodor Rita, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke azt kifogásolta, hogy amit a magán-nyugdíjpénztári tagok 12 év alatt összegyűjtöttek, azt a kormány a költségvetési lyukak betömésére használja.

Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke kifejtette: mindenki csalódott, mert miközben azt ígérték, hogy biztonságos és élhető Magyarországot hoznak létre, azt tapasztalni, hogy semmi nincs biztonságban. „Nagyon fontos, hogy itt vagyunk, és ennyien, és így vagyunk itt, mert azt kell mutatnunk, hogy nem lehet minket megosztani” – jelentette ki. Arról, hogy a bérmegállapodás aláírása után miért vannak ott, azt mondta: 690 ezer kollégájukról van szó, akiknek egyelőre semmit nem ígértek, csak azt, nem kapnak egy fillért sem, viszont elküldik őket.

A demonstráción bejelentették: több szakszervezet levélben fejezte ki, hogy egyetértenek a magyar szakszervezetekkel és támogatják őket. Az osztrák szakszervezeti szövetség például azt írta: nagy aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket; remélik, hogy az egyesített európai szakszervezeti mozgalom egyesített ereje végül megálljt parancsol annak, hogy a válság terheit egyoldalúan a munkavállalók és a társadalom szegény rétegeinek vállára tegyék.

A demonstrációt szervező szakszervezetek petíciót fogalmaztak meg a kormányhoz, amely szerint a magyar szervezett munkavállalók többségét tömörítő szakszervezeti konföderációk és a különböző ágazatokban működő tagszervezeteik tiltakoznak a tavasz óta zajló jogalkotási folyamat és kormányzati intézkedéssorozat ellen. A petíciót a kormány nevében Fekete László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának osztályvezetője vette át.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti parkolóban a tüntetők 11 óra után gyűltek össze. A szervezők képviseletében Antal Dóra, a SZEF sajtótitkára azt mondta: becsléseik szerint mintegy 3-4 ezer tüntető jelent meg. A tüntetésen részt vevők eleinte betöltötték az akadémia előtti parkolót, de az emberek a demonstráció közben idővel elhagyták a helyszínt, s a rendezvény a végére már csak mintegy ötszázan maradtak. A helyszínt több tucat rendőr biztosította, de atrocitás nem történt.

Szijjártó: a kormány megvédi a nyugdíjakat

A kormány elkötelezett abban, hogy megvédje a nyugdíjakat, és a szombati szakszervezeti demonstrációról mindent elmond, hogy annak szervezői között vannak olyanok is, akik részt vesznek a nyugdíjakat „eltőzsdéző” magánpénztárak vezetésében – reagált a miniszterelnök szóvivője a szakszervezeti tüntetésre. „Sajnáljuk, hogy ezzel a hiteltelen akcióval sikerült megvezetniük néhány száz magyar munkavállalót” – fogalmazott Szijjártó Péter közleményében. Szombatra több nagy szakszervezeti tömörülés szervezett demonstrációt, ahol többi között a közszféra jogbiztonságáért, a kiszámítható és igazságos nyugdíj-, illetve adórendszerért, a megélhetést biztosító bérért emelték fel szavukat.

A demonstráció résztvevői petíciót fogalmaztak meg a kormánynak. A dokumentum szerint április 11-én az emberek az igazságosabb és a biztonságosabb jövő mellett tették le voksukat, az Országgyűlés ezzel szemben olyan, az alkotmányosság követelményébe és az európai uniós alapjogokba ütköző törvénymódosításokat szavazott meg és készül elfogadni, amelyek megalázóak, létbizonytalanságot idéznek elő a gazdaságban, a közszolgáltatások területén. Az elfogadhatatlan intézkedéseket az érdekegyeztetés törvényes rendszerének semmibevételével, a választójogi szabályokból fakadó kétharmados parlamenti többséget felhasználva fogadták el.

Szijjártó Péter újra leszögezte, a kormány elkötelezett az emberek nyugdíjának megvédése és a pofátlan végkielégítések megadóztatása mellett. Az új, arányos adórendszer pedig beindítja a magyar gazdaság dinamikus növekedését.