Szalai Annamária lehet a közmédiumok több ezer dolgozójának új „főfőnöke”, mert a médiatanács felügyelete alatt álló alaphoz vezénylik a vagyon után a dolgozók túlnyomó többségét is, közel 3000 ember ugyanis átkerül a médiumoktól a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz - írta december 10-i, Élve filézett közmédia: csak 48 dolgozójuk marad a vezéreknek című cikkében a Népszabadság. Az írás arra is kitért, hogy a nyáron létrehozott alap január 1-gyel átveszi a közmédiumok több milliárdos vagyonát is. Az alap vezetőjét, Fazekas Csabát Szalai Annamária, a fideszes delegáltakból álló médiatanács elnöke nevezte ki, s az összes vezetői jogosítványt is ő gyakorolja.

A cikkre reagálva helyreigazítási kérelem érkezett a médiatanácstól, a Népszabadság azonban úgy döntött, a kifogásolt állításokkal kapcsolatban helyreigazításnak helye nincs.

A médiatanács elsőként azt kifogásolta, hogy Szalai Annamária nem lesz "főfönök", ugyanis neki kizárólag az alap vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesek tekintetében van kinevezési jogköre. A lap ezt úgy kommentálja: ez olyan, mintha Hoffman Rózsa "főfőnöke" nem Orbán Viktor lenne, mert ő a Réthelyi Miklós vezette minisztérium államtitkára. A másik kifogás azt a megállapítást kifogásolja, miszerint a közszolgálati médiaszolgáltatók vagyona a „Szalai Annamária által felügyelt alaphoz kerül”, s azzal érvelnek, hogy az alap önálló jogi személy, amelynek kezelője nem a médiatanács elnöke, Szalai Annamária, hanem a médiatanács. Itt ismét aktuálpolitikai példával érvel a Népszabadság: ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések nem az Orbán Viktor, hanem a kormány felügyelte államhoz kerülnek majd. A harmadik kifogás arra vonatkozik, hogy a cikkben az áll: az alappal kapcsolatos összes vezetői jogosítványt Szalai Annamária birtokolja. Ezzel szemben a helyreigazítási kérelem úgy szól, hogy az alap támogatáspolitikáját, éves tervét, beszámolóját, a médiatanács (tehát nem az elnöke) fogadja el.

A Népszabadás hétfőn közölte, hogy nem közlik a helyreigazítást, a kérelem ugyanis nem tartalmi kifogásokra irányul, csupán a megfogalmazás mikéntjére. A jelenlegi szabályozás szerint a panaszos, Szalai Annamária a bírósághoz fordulhat, amely helyreigazításra kötelezheti a lapot vagy elutasíthatja a kérelmet. A kormány által januártól bevezetett új szabályozás azonban egészen más helyzetet teremet majd - mutat rá a napilap. Az új médiatörvény-tervezet szerint ugyanis ilyen esetben dönthet úgy a Szalai Annamária vezette médiatanács, hogy bírságot szab ki - legfeljebb 25 millió forintig, míg a lap vezetőjét 2 millió forint megfizetésére kötelezheti. Az eredeti verzió szerint ezt az összeget azonnal be kellene fizetni, míg egy képviselői módosító indítvány azt tartalmazza, hogy a bíróság a befizetési kötelezettséget felfüggeszthesse.

A Népszabadság kedden döntésük sajtóvisszhangjával foglalkozott. Mai cikkükben idézik a médiatanács sajtótitkárának, Buda Dórának a Figyelőneten megjelent nyilatkozatát, amely szerint ők ténybeli tévedéseket szerettek volna javíttatni, és a jogi osztály továbbra is dolgozik az ügyön, de a kialakult "hisztérikus" közhangulat miatt rugalmasan viszonyulnak a helyreigazítás közlését elutasító "publicisztikához". A sajtótitkár egyúttal azt a téves információt is közölte, hogy az új médiatörvény sokkal tágabb lehetőségeket teremt majd a sajtónak, mivel - mondta Buda Dóra -, szemben az ORTT egykori döntéseivel, a médiatanács döntéseit meg is lehet támadni a bíróságon. Pedig - mutat rá a Népszabadság - az ORTT egyáltalán nem hozhatott ilyen típusú döntést az írott sajtóval szemben, tehát: nem is volt mit megtámadni bíróság előtt.