A jobbközép pártszövetség kétharmados győzelme jelentősen átrajzolta az Országgyűlés tagjainak társadalmi és kulturális hátterét. Mára létrejött a törvényhozáson belül például egy olyan, mintegy húsz főből álló csoport, amelynek tagjai nem állami, hanem egyházi iskolákban szocializálódtak. Az Országgyűlés padsoraiban a HVG összesítése szerint jelenleg a budapesti Piarista Gimnázium legalább hét volt tanulója (például a fideszes Pesti Imre) ül, miközben pannonhalmi bencés diákokat három, az esztergomi ferences, továbbá a sárospataki, illetve a debreceni református diákokat két-két fő képviseli (az utóbbiak egyike Balog Zoltán államtitkár). A veszprémi Lovassy László Gimnáziumot nem kevesebb, mint öt mai honatya látogatta egykor (többek közt Mesterházy Attila és Navracsics Tibor), a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium pedig négy képviselőnek (például Hende Csabának) volt az alma matere.

A két legnagyobb frakciót összehasonlítva az első generációs értelmiségiek aránya egyértelműen a 225 tagú Fidesz-frakcióban látszik magasabbnak (a publikált életrajzok nem mindig „beszédesek” e tekintetben), ahol ez a mutató meghaladja a 12 százalékot. A mamutfrakcióban ülő képviselők szülei közt több traktoros, betanított munkás és adminisztrátor, továbbá egy-egy útépítő segédmunkás, varrónő, szíjgyártó, szőlőmunkás, szakácsnő, bolti eladó, asztalos, géplakatos, kazánhegesztő és tanyai gazda található. Kifejezetten kétkezi munkásokat a jelenlegi frakciók közül elsősorban ugyancsak a Fidesz vitt be jelentősebb számban a parlamentbe, ami persze az FKGP egykori bekebelezésével, s több agrárgazdálkodó politikus integrálásával is összefügg.

Az 59 tagú MSZP-frakció ezzel szemben inkább volt politikai nagyágyúk és egykori kádergyerekek lerakatának tűnik, ami nyilván a brutális létszámcsökkenéssel is összefügg. A baloldali képviselők között szintén akad ugyan négy-öt, a társadalom szegényebb rétegeiből kiemelkedett (vagy inkább kiemelt) személy, de az ő felemelkedésük – minthogy többségük a szocializmus idején belekóstolhatott a hatalom mézesbödönébe –, nem igazán tekinthető ma vonzónak.

A politikai innováció világában nem ügyetlenül mozgó Fidesz egy tekintetben viszont évtizedekkel el van maradva a nyugat-európai szinttől. Orbán számára a politika továbbra is alapvetően férfiszakmának számít. Miközben idehaza a választók 53 százaléka nő, a fiataldemokraták jelenlegi frakciójában arányuk alig 8,4 százalék. A vezető kormánypárt képviselőcsoportjában ma relatíve kevesebb hölgy ül, mint 1990-ben. Legfőbb riválisa gyenge pontját érzékelve az MSZP házon belül már évekkel ezelőtt meghirdette – a „második nem” szavazóinak megnyerése érdekében – az EU-ban mértékadónak számító 20 százalékos női képviseletet. A tavasszal ösz-szezsugorodott szocialisták ezt az ígéretüket sem tudták azonban betartani. Szili Katalin függetlenné válása óta pedig relatíve még a Fidesznél is kevesebb nő ül az ő padjaikban (6,9 százalék).

A teljes cikket a HVG karácsonyi duplaszámában olvashatja el!