Nem valószínű, hogy lesz rendkívüli parlamenti ülésnap január 17-én a médiatörvény ügyében, mivel az ellenzéki pártok közül csak az 58 fős MSZP-frakció támogatja a 15 frakciótagot számláló LMP ebbéli kezdeményezését, a házszabály pedig a képviselők egyötödének támogatásához köti az ülés összehívását. A Jobbik közölte: nem támogatják a rendkívüli ülést.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kezdeményezés kapcsán azt mondta: semmilyen körülményről nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé. Az LMP csütörtökön jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülésnap összehívását kezdeményezi január 17-re a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítása érdekében.
A szocialisták csütörtök délelőtti sajtótájékoztatójukon jelezték, partnerek abban, hogy a legrövidebb időn belül összehívják a parlament rendkívüli ülését. Kormos Kata, az MSZP szóvivője az MTI-nek elmondta: a szocialisták a médiatörvénnyel szembeni nemzetközi tiltakozás miatt szükségesnek tartják a parlament rendkívüli ülésének összehívását.
A Jobbik ezzel szemben közleményben tudatta: nem támogatja az LMP által kezdeményezett rendkívüli ülést, "mivel az pótcselekvés". Szerintük ugyanolyan kapkodást jelentene, mint az új médiatörvény megalkotása volt, ráadásul a Fidesz még az Európai Unióval kíván tárgyalásokat folytatni, nem áll készen a törvénymódosításra - írták.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
