A Siketlimpia érmesei és pontszerzői közel másfél éve várnak arra, hogy megkapják azt az eredményességi jutalmat, amely az olimpikonok és paralimpikonok mellett nekik is jár, s amelynek kifizetéséről már hatóság és bíróság is rendelkezett. A sportkedvelő kormány eddig nem fizetett, a sportoló államfő pedig válaszra sem méltatta őket.
Az alkotmány tegye egyértelművé, hogy az állam „minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését” – olvashattuk november végén, amikor Schmitt Pál az alkotmányhoz fűzött javaslatait hat pontban közzétette. A köztársasági elnök sporthoz, sportoláshoz, sportolókhoz való jó viszonya ismert, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság leköszönt elnökéről van szó. A kormány elkötelezettsége sem hagyhat bennünk kétségeket: a kabinet júliusban egymilliárd forintot csoportosított át az olimpiai felkészülésre, valamint a szabadidősport támogatására. A miniszterelnök focizik és futaballistákkal fotózkodik, a Fidesz sportolókkal kampányolt, s a cafeteriaelemek közé – kiütve a nyeregből az internetet – adómentesen adható elemként bekerült a sportrendezvényekre szóló belépő is.
| És mit tett Schmitt Pál? |
| A siketlimpikonok Schmitt Pált is megkeresték, hogy segítséget kérjenek az akkor még MOB-elnöktől. Azon kívül, hogy a személyi titkár Kiss Norbert, azóta a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, azt kérte, két e-mailcímre is küldjék el a levelet, hogy gyorsabban célba érjen - egyéb visszajelzést nem kaptak. Pedig Loványi Róbert – többek között Kiss Norberttel együtt – 2004-2005-ben még a Fidesz sportprogramjának kidolgozásában is részt vett. Loványi a Fidesz Kulturális Tagozatának Testnevelési és Sportszekciójának elnöke volt akkor, de a választások előtt távozott. A kérdésre, miszerint korábbi kapcsolatait megpróbálta-e mozgósítani a cél érdekében, azt mondja, igen. De hasztalan. „Volt olyan, a szakterülettel foglalkozó politikus, aki a megbeszélt találkozó időpontjában azt sem tudta, miért érkeztünk hozzá”- fogalmaz. (Az üggyel kapcsolatban ugyanakkor a Fidesz európai parlamenti képviselője és a MOB főtitkáráa 2009-ben tiltakozott, erről a cikk alján található keretes írásban olvashat.) |
Ennek tükrében különösen érthetetlen, hogy a 2009-ben Taipeiben, a Siketlimpián érmet szerzett magyar sportolók miért nem kapták meg a mai napig a nekik járó eredményességi jutalmat. Persze, amikor a hazatérésük után a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban felfújható labdát és sörnyitót kaptak ajándékba, akkor már sejtették, hogy más megítélés alá esnek, mint az olimpikonok és paralimpikonok. „Amikor a csapat hazajött, a buszuk a Magyar Sport Háza elé érkezett, ahol Simóka Beáta, az Önkormányzati Minisztérium akkori szakállamtitkára fogadta őket, gratulált, és a történet ennyivel véget is ért. A szociális minisztériumnak pedig sikerült egy megalázó csavarral folytatnia” – meséli Buzási Bea, az egyik érintett sportoló édesanyja.
Az eredményességi jutalom egy pekingi egyéni aranyérem esetén 20 millió forint volt. Az ezüstéremért 18, a bronzért pedig 14 millió forint járt. A csapatsportban elért aranyéremért 12 millió forintot kaphatott egy játékos, az ezüstéremért ennek az összegnek a 80, bronzérem esetén 70 százaléka illette meg a csapat tagját. Tekintettel arra, hogy a Siketlimpián a magyar vízilabdacsapat és egy sportlövő is aranyérmes lett, s további érmes és pontszerző helyeket is megszereztek (összesen 21 sportoló) – az elmaradt kifizetés az érintettek számításai szerint nettó 400 millió forint körül mozog.
Hátrányos megkülönböztetésük miatt – és amiatt, hogy a nyári, a téli és a paralimpia résztvevői is megkapták a pénzt – voltak kénytelenek 2010 áprilisában a siketlimpikonok az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordulni, amely úgy döntött, hogy a sportolók egyenlő bánásmódhoz való joga valóban sérült, s kötelezte az Önkormányzati Minisztériumot, hogy fizesse ki az eredményességi jutalmat. Akkor a szakállamtitkár, Simóka Beáta egy alkotmánybírósági határozatra utalva azt mondta: nem alanyi jogon járó pénzbeli juttatásról van szó, a jogalkotó mérlegelheti, hogy méltányosságból, illetve sportpolitikai megfontolásból adja-e. Arra is hivatkoztak, hogy a sporteredményeket nem lehet összehasonlítani, más a sportszakmai értékük.
Ugyanakkor az EBH indoklásában az szerepelt, hogy – bár ez a juttatás valóban csak adható – ha a minisztérium olimpiai jutalom nyújtásáról dönt, akkor különbségtételre nincs semmi ok, erre ésszerű indok nem volt. A minisztérium az egyes sportolók ellen indított fegyelmi eljárást is felhozta érvként, de az EBH ezt sem tartotta megfelelő indoknak. A kifizetés azonban ezt követően sem történt meg, ráadásul a minisztérium a hivatalváltás utolsó napján a bírósághoz fordult, a határozat felülvizsgálatát kérve.
Ez már az új, jogutód Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (NEFMI) érintette. A bíróság elutasította a tárca keresetét, s többek között kiemelte: amikor a jutalom odaítélését mérlegeli a minisztérium, akkor a szempontok között az egyenlő bánásmód követelményét is figyelembe kell vennie.
„A sporttörvény az olimpikonoknak, paralimpikonoknak és siketlimpikonoknak a 35. életévtől járó olimpiai járadékról rendelkezik. S bár az eredményességi jutalomra valóban nincs szabály, a törvény az egyes sportesemények (Olimpia, Paralimpia, Siketlimpia) között – egyenrangúnak ismerve el őket – mérlegel, aminek alapján joggal számítottak a Taipeiben sikereket elérő sportolók az anyagi elismerésre is” – fogalmaz Loványi Róbert ügyvéd. Azt mondja, a minisztérium bármikor elállhatott volna a keresettől, s rendezhette volna az ügyet, ehhez képest kivárták a december 9-i tárgyalást, s azóta sem jelentkeztek az érintetteknél.
Pedig a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége többször is próbált egyeztetni a minisztériummal, készen a tárgyalásra a kifizetés ütemezésével kapcsolatban. Nyáron Szekeres Pál helyettes államtitkárral találkoztak, akitől később a tárgyalási alapnak megfelelő ajánlatot is várták. A minisztérium ezzel szemben arra hivatkozik, hogy ők vártak volna ajánlattételt az érintettektől, amit azonban a tárgyalás napjáig nem kaptak meg. „Valóban elhangzott a megbeszélésen, hogy tegyünk ajánlatot, de én akkor jeleztem a helyettes államtitkárnak, hogy ebben a méltatlan helyzetben ne várja el ügyfeleimtől, hogy önként lemondjanak annak az összegnek egy részéről, ami egyébként járna nekik, s ami miatt jogi kanosszát is kellett járniuk egy hivatal igazságszolgáltatását kérve. Úgy láttam, hogy ezt akkor megértették, s ennek szellemében vártuk az ő ajánlatukat” – árnyalja a találkozó minisztériumi változatát Loványi Róbert.
A NEFMI megkeresésünkre azt is tudatta: már az átadás-átvétel idején érdeklődtek a kifizetés elmaradásáról Simóka Beáta szakállamtitkárnál. Akkor derült ki az illetékesek számára, hogy a jogelőd minisztérium nem tervezett ezzel az összeggel. A bírósági döntés kapcsán azonban úgy fogalmaztak: további jogorvoslattal nem élnek, s „kezdeményezték a bíróság által megítélt összegekhez szükséges intézkedések meghozatalát”. Vagyis vélhetően fizetni fog a minisztérium, az azonban nem derül ki a válaszból, hogy mikor és mekkora összeget. A minisztérium ugyanakkor – a jogelőd érvelését vállalva – azt is odabiggyesztette válasza végére: „köztudott, az olimpiai jutalom egyszeri juttatás, amely törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezésben nem jelenik meg, nem törvényi kötelezettség teljesítése körében nyújtja a kormány, így a jutalom nyújtására, mértékére, a jutalomban részesülők körére nincs normatív rendelkezés”. Bár Loványi Róbert szerint ebben valószínűleg csak arra utalt a tárca, hogy a sportolóknak járó összeg fix, míg az edzők és csapatvezető jutalmazására javaslatot tesz az érintett sportszövetség, a tárca pedig elbírálja, és akár módosíthat is rajta.
A kifizetés időpontja ma sem ismert, pedig a tavaszi EBH-határozatot követő 60 nappal bőven lejárt a határideje.
| A MOB-főtitkár és és a fideszes képviselő tiltakozott |
| Cikkünkre a Köztársasági Elnöki Hivatal regált. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy 2009 októberében Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára tiltakozását fejezte ki, és azt javasolta a kormánynak, hogy kérjen elnézést a méltatlanul jutalmazott magyar siket olimpikonoktól. Úgy nyilatkoztak akkor: Kormány által biztosított összegen felül csak a családok, a MOB félmilliós anyagi segítsége és néhány szponzor támogatásának köszönhető", hogy a magyar küldöttség részt vehetett a siketlimpián. A képviselő sajnálatosnak tartja, hogy a Hallássérültek Sportszövetsége semmilyen lépést nem tett az ügyben. „Miután az ország a sporttörvényben is elismerte, hogy a siketek eredményei ugyanolyan értékűek, mint az épeké, törvény szerinti kötelessége lenne mindenkinek ennek megfelelően viszonyulni hozzájuk - foglalt állást az ügyben a MOB főtitkára. - Üzenem a kormányzati szerveknek, hogy méltatlan volt, amit tettek, és megalázó azokkal az emberekkel szemben, akik a siket sportolókat támogatták." |
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
