Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Összességében pozitívan értékelték az MTI által csütörtökön megkérdezett elemzők a miniszterelnök a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúját.
Orbán Viktor csütörtök hajnalban megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta: kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De - tette hozzá a lap szerint - még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak. (Az interjút itt olvashatja el teljes terjedelmében!)
Az elemzők szerint ebben ugyan nem volt meglepetés, az azonban pozitív, hogy ezt a miniszterelnök újra megerősítette. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője megjegyezte, egyelőre nem tudni, hogy más területeket is érint-e az intézkedés, de azt reméli, ennél átfogóbb átalakítások jönnek.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a kormányfő nyilatkozatát egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Az is kiderülhet, alaptalan, hogy Magyarország a hitelminősítő intézeteknél a bóvli kategória szélén helyezkedik el. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint tárgyszerűen értékelt a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben, és reálisan fogalmazott a forint árfolyamával kapcsolatban is.
Orbán Viktor az interjúban azt mondta: meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke. Azt mondta: egymillió magyar háztartásnak devizában van az adóssága. Úgyhogy minden bizonnyal lehet arról álmodozni, milyen pénzügypolitika lenne jó az exportnak, de az ellentétes az eladósodott háztartások érdekeivel.
Kondrát Zsolt ezt a kijelentést úgy értékelte, hogy a miniszterelnök szerint nem jó a gyenge forint, ezért erőltetett kamatcsökkentéssel sem kell számolni majd. Az árfolyammal kapcsolatos kijelentéseket az elemző nagyon fontosnak és pozitívnak nevezte. A szakértő a különadók kivezetésével kapcsolatban azt mondta, fontos lenne, ha a kormány előre meg tudná mondani, hogy pontosan mikor vezetik ki.
Az elemzők vegyesen ítélték meg a kormányfő azon kijelentését, miszerint vissza akarják fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot. Kondrát Zsolt és Török Zoltán szerint csak óvatosan lehet hozzányúlni a nemzetközi devizatartalékokhoz, ez ugyanis a finanszírozás biztonsága szempontjából nagyon fontos. Ha csökkentik, az mérsékli ugyan a bruttó adósságát az országnak, de egyben növelheti a sérülékenységét.
Suppan Gergely ezzel szemben úgy vélte, hogy nem fokozza a sérülékenységet a tartalékok csökkentése, ugyanakkor refinanszírozási kényszer nélkül, automatikusan mérsékli az adósságot. Az elemzők elmondták, hogy a nyilvánosságra került interjúra a piacok nem reagáltak érdemben, a szakértők úgy vélték, hogy majd, ha a részletek is ismertté válnak, akkor lehet jelentősebb reakciókra számítani. A szakértők kiemelték a kommunikáció fontosságát. Kondrát Zsolt úgy fogalmazott, hogy fontos lenne, ha más gazdaságpolitikai döntéshozók is ezzel összhangban fogalmaznák meg nyilatkozataikat.
