Az MVM Zrt. az eljárás kezdeti szakaszában arra hivatkozott, hogy a szponzori tevékenység jogilag kizárólag a sporttörvény keretein belül értelmezhető. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a sporttal összefüggően nem kötött szerződéseket, ezért a kért adatok nincsenek, és nem is lehetnek az alperes birtokában. "A TASZ jogászai a bíróságon bizonyították, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak az MVM aranyfokozatú támogatója, és egy kép is fellelhető az interneten, amelyen Schmitt Pál, a korábbi MOB elnök, és Mártha István vezérigazgató meghosszabbítja a támogatási megállapodást" - írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül titkolta a Magyar Villamos Művek Csoport, hogy kiknek és milyen összegben nyújtott szponzori támogatást 2007-től 2009. júniusáig terjedő időszakban, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélet nem kizárólag a sporttevékenység támogatását, hanem a köznyelv szerint használt szponzorálási tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Az MVM Zrt. fellebbezett a döntés ellen. Az Ítélőtábla – mint másodfokon eljáró bíróság – által is elfogadott érve az volt, hogy nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat. A cég honlapján ennek gyökeresen ellentmondó adatok találhatóak.

A „MVM Csoport Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2009” az 51. és az 52. oldalán felsorolja részletesen, hogy a Cégcsoport kiket támogat. A Jelentés 91. oldala szerint a kiadásért az MVM Zrt. felel.

"Meglepő módon az Ítélőtábla az egyértelmű bizonyíték ellenére azt a következtetést vonta le, hogy az MVM Zrt. nem kezeli a cégcsoport adatait. A bíróság elvi éllel rögzítette ugyan, hogy a szponzori megállapodásokkal kapcsolatos adatok a nyilvánosság számára megismerhetőek, azonban azokat a cégcsoporthoz tartozó egyes cégektől kellett volna igényelni. Saját téves álláspontjának is ellentmondva a jogerős döntés nem kötelezte az MVM Zrt.-t, mint a cégcsoporthoz tartozó vállalatot, az általa kötött támogatási szerződések adatainak közzétételére" - olvasható a társaság közleményében.

„Kiemelendő, hogy a jogerős döntés is elismerte, hogy a kért adatok nyilvánosak. A bíróság az alkotmányos alapjog érvényesíthetőségét szolgáló eljárási szabályok téves értelmezése, és a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt utasította el a keresetet.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője. A jogerős ítéletet a TASZ a Legfelsőbb Bíróságon támadja meg.