A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint J. Zoltán Zsolt, a KÉSZ Holding (KÉSZ) Zrt. volt vezérigazgatója 2008 áprilisa és júliusa között megkereste T. Jánost, az UD Zrt. vezérigazgatóját és megkérte: végezzenek adatgyűjtést a KÉSZ vezetői közé tartozó hat ember rendőrségi- és adóhatósági nyilvántartásból származó személyes adataira vonatkozóan.

Az ügyész szerint a megbízás teljesítésére T. János 2008 júliusában megkereste E. Zoltán magánnyomozót és megbízta a feladat elvégzésével. E. Zoltán a kéréssel kapcsolatban felvette a kapcsolatot V. Tibor Mihály magánnyomozóval, aki a kérés teljesítésére telefonon megkérte K. Tibort, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának főnyomozóját, hogy hivatali helyzetével visszaélve, jogosulatlanul nézze meg a cégvezetők bűnügyi-, személyi-, útiokmány- és gépjármű nyilvántartóban szereplő, valamint az érintettekkel azonos lakcímre bejelentettek személyes adatait. K. Tibor teljesítette a kérést és az adatokat jogosulatlanul, ismeretlen módon eljuttatta T. Jánoshoz - áll a vádiratban.

A vád szerint továbbá T. János 2008 júliusában ismeretlen személyen keresztül felvette a kapcsolatot az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán dolgozó K. Józsefnével és egy ismeretlenen keresztül megkérte arra, hogy jogosulatlanul kérje le a cégvezetők személyes adatait. A vádiratban az áll: a nő a kérést teljesítette és az adatokat ismeretlen módon eljuttatta T. Jánoshoz.

Az ügyészség K. Tibor és K. Józsefné vádlottat hat-hat rendbeli hivatali visszaélés bűntettével, J. Zoltán Zsolt és T. János vádlottat tizenkét-tizenkét rendbeli, míg E. Zoltán és V. Tibor Mihály vádlottat hat-hat rendbeli hivatali visszaélés bűntettével, mint felbujtót vádolja.

Az ügyre úgy derült fény, hogy a rendőrök házkutatást tartottak egy másik ügyben az UD Zrt. székhelyén, és ott találták meg a cégvezetők adatait tartalmazó iratokat. Az első tárgyalási nap a vádirat ismertetésével és a vádlottak meghallgatásával telt.

J. Zoltán Zsolt a tárgyaláson azt mondta: a holdingnál belső problémák léptek fel, észrevette, hogy a cégnek eredményesebbnek kellett volna lennie, pénzek tűnhettek el. A zrt. többségi tulajdonosa ezért azt javasolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot T. Jánossal, akinek a biztonságtechnikai cége (az UD Zrt.) korábban már együttműködött a holdinggal. J. Zoltán Zsolt szerint ő csak egyszer találkozott T. Jánossal, akinek beszélt a problémáról, de jogtalan adatgyűjtésre nem adott utasítást, hiszen azoknak a cégvezetőknek, akik ellen a vád szerint az adatgyűjtést végezték, a cég készíti az adóbevallását, így minden adat a rendelkezésére állhatott.

T. János megerősítette, hogy J. Zoltán Zsolt nem kérte fel adatgyűjtésre, mindössze arról beszélgettek, hogy milyen lehetőségei vannak egy cégen belüli törvényes vizsgálat lefolytatásának. Azt, hogy a rendőrök az UD. Zrt. székhelyén mégis adatokat találtak, provokációnak nevezte. Mint mondta: az irodába többen is bejártak, bárki odatehette az iratokat.

E. Zoltán, akit a vádirat szerint T. János felbérelt az adatgyűjtésre, azt mondta: ismerte T. Jánost, többször beszéltek telefonon, rendszeresen munka után érdeklődött nála. Az érintett időszakban is erről lehetett szó, de már nem emlékszik, hogy miről beszélgettek, azt azonban leszögezte, hogy semmi köze a bűncselekményhez, nem kapott és nem is teljesített ilyen megbízást. A másik vádlottal, V. Tibor Mihállyal baráti kapcsolatban áll, hiszen ő is magánnyomozó, vele is beszélgetnek telefonon, de nem volt szó a hat embert érintő adatgyűjtésről.

V. Tibor Mihály előadta: a feleségén - aki szintén a rendőr - keresztül ismeri K. Tibort, akinek többször hurkát, kolbászt szokott adni, de azzal sosem bízta meg, hogy adatgyűjtést végezzen. A férfi szerint egyébként is könnyebben hozzájuthatott volna az adatokhoz a feleségén keresztül, aki szintén hozzáfér az érintett adatokhoz.

K. Tibor nem kívánt vallomást tenni, korábban tett vallomása szerint soha nem kért le jogosulatlanul adatokat. Az azonban előfordulhatott, hogy valaki más használta a számítógépét. Nem tudja, hogy más is ismeri-e a kódját. A vádlottak közül mindössze V. Tibor Mihályt ismeri, tőle szokott húst venni.

K. Józsefné elismerte, hogy az UD. Zrt-nél megtalált egyes adatok tőle származhatnak, de nem tudja, hogy kerültek ki, ugyanis ő ismeretlennek nem szolgáltatott ki információt, csak a munkatársainak. Nem emlékszik, ki kérhette az adatokat. Az ő személyes kódját más nem ismeri, nem tudja hogy kerülhettek az UD Zrt-hez az adatok. Ő a többi vádlottat nem ismeri, most találkozott velük először.

A tárgyaláson mindenki ártatlannak vallotta magát, azt senki sem tudta, hogy hogyan kerülhettek az információk az UD Zrt. székhelyére. A per a jövő héten folytatódik a tanúk meghallgatásával.