A 12 országból 18 médiaközpontot képviselő budapesti székhelyű szervezet, az SEENPM vezetője szerint alapvető probléma, hogy míg egy médiatanács lényege az önszabályozás lenne, Magyarországon egy szabályozó hatóságot hoztak létre. Ennek kilenc évre kinevezett vezetője pedig egy olyan személy, aki korábban a kormánypárt tagjaként politizált, s a testület többi tagját is kizárólag a kormánypártok támogatják, azaz az ellenzéknek nincs képviselete - tette hozzá a meghívott előadó. Orbán Sándor azt is kifogásolta, hogy az új médiatörvényben számos olyan fogalom szerepel, amelyek bizonytalan értelmezésekre adnak lehetőséget. Megemlítette, hogy Magyarországon senki nem állítja, hogy az előző médiatörvény megfelelő volt. "De egy nem jó médiatörvényt egy még annál is rosszabbal váltottak fel" - hangsúlyozta.
   
Az UNESCO svéd delegációjának szervezésében megrendezett kétnapos konferencián a sajtójoggal foglalkozó legjelentősebb nemzetközi szervezetek, egyetemi oktatók és kormányképviselők tartanak előadást. A második nap témája a média átláthatósága, a szabályozás és az újságírói etika kérdése az európai országokban. A magyar meghívott előadását követően a közönség soraiban helyet foglaló Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője kért szót, aki nem kifejezetten a magyar médiatörvényről elhangzottakra kívánt reagálni, hanem a média átalakulása miatt felmerülő szabályozási kérdésekre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a médiának semleges szerepet kell játszania a demokratikus társadalmakban, és közvetítőként kell működnie a civil társadalom és a politika szereplői között. Az utóbbi időben viszont a média egyre többet veszített az ideálisnak tartott semlegességéből - hangsúlyozta a képviselő.
   
A szubjektívizmus és az objektivizmus közti egyensúly háttérbe szorult, és helyette a tartalmaknak olyan bemutatása lett a jellemző, amely sokkal inkább a közönségre gyakorolt hatásra koncentrál. A kommentárok összekeverednek a tényközléssel, egyszerre "több hang" beszél, s az újságírásnak ez a fajta átalakulása egyre távolabb került a demokratikus ideáltól - mondta a képviselő. Emiatt - mint fogalmazott - felmerülhet a média legitimitásának a kérdése, illetve az, hogy a politika szereplőinek milyen jogai lehetnek a médiával kapcsolatban, és ki határozhatja meg a publikálást érintő kritériumokat. A konferencia első, szerdai napján Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár fejtette ki álláspontját a magyar médiatörvényről. Mint kifejtette, a jogszabály célja elsősorban az audiovizuális médiára vonatkozó 2007-es európai irányelvnek a magyar jogba való átültetése, a közmédiumok megerősítése és az önszabályozás támogatása.