„Amennyiben a kilakoltatási moratórium végeztével a bankok vagy valamilyen szervezet el kívánja venni a lakásokat, a családokat utcára teszik, a gyerekek intézetbe kerülnek, akkor eddig 14 családfő, feleség összefogott, hogy porig égetjük a házunkat. A banké nem lesz, az biztos” – írta egy elkeseredett adós a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége vezetőjének, Dabasi Tamásnak. A harcos hangvétel a címzettől sem idegen. Dabasi a hvg.hu-nak kifejtette, amennyiben április 15-e után megkezdődnek a kilakoltatások, a fehér kéményseprők aktivistái akár fizikai erőszakkal akadályozzák meg őket. „Önvédelmi csoportokat hozunk létre, az összecsapásoktól sem riadunk vissza” – fogalmazott.

Míg a fehér kéményseprők háborúra készülnek, egy másik, a bajba jutott hitelesek megsegítésére 2004-ben létrejött civil szervezet, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete békés megoldást szorgalmaz. „Isten ments, hogy a felidegesített lakosságot az utcára hívjuk” – mondta a hvg.hu-nak Lénárd Mariann. „Itt április 16-án sem lesz meleg, ezért ésszerű lenne meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot. De úgy, hogy az ne járjon további költségekkel az ügyfeleknek. Most ugyanis hiába van moratórium, a kamatok, a végrehajtási járulékok ugyanúgy ketyegnek.” Lénárd úgy véli, ha lejár a moratórium és nem lesz valamilyen megoldás, akkor százezrek ingatlanjait vonhatják végrehajtás alá. „Az persze más kérdés, hogy az ingatlanokat el is tudják-e adni, hiszen az ingatlanpiac így is áll.”

Devizahiteles szavazókat csábít az MSZP. Slágertéma

Horváth Szabolcs

A civilek szerint nagyon is elképzelhető, hogy az érintett családok jó része valóban az utcára kerül és a hajléktalanok számát növeli majd. „Mi azt látjuk, hogy tavaly szeptember óta megnégyszereződött a problémás ügyfelek száma” – mondta Lénárd. Az egyesület főtitkára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataira hivatkozva közölte, a százezer felmondott hitelszerződés és a szintén több mint százezer késedelmes fizető alapján tavaszra 200-300 ezer bedőlt hitelszerződés lesz, ami – családokkal felszorozva – közel egymillió embert is érinthet. „Aki meg tudja oldani a lakhatását, az eddig is megoldotta. De aki elvesztette a munkahelyét és nincs pénze, annak albérletre sem futja” – véli Lénárd Mariann, aki szerint megoldás lehetne a szociális bérlakás rendszer. Szerinte egyre több adós menekül illegalitásba. „Ezek az emberek már el sem akarnak helyezkedni hivatalosan, mert a bejelentett jövedelmük 33 százalékát azonnal lecsípné a végrehajtó. Ők a feketegazdaságot erősítik majd.” Lénárd Mariann szerint a banki magatartási kódex egyáltalán nem megoldás. „A kódex helyett törvény kellene, amit kötelező lenne betartani. Azt is hiányoljuk, hogy a PSZÁF nem intézkedik. Két-három hónapig is eltart, amire kivizsgálnak egy-egy panaszt" – mondta.

Az egyesület főtitkára szerint a kamatcsökkentés megoldás lenne. „Készítettünk egy hatástanulmányt, amellyel igazoltuk, hogy a jelenleg fizetni nem tudó hitelesek 80 százaléka újra fizető adóssá tudna válni, ha a bankok belemennének a kamatcsökkentésbe” – mondta Lénárd. Hangsúlyozta: egyesületük tisztában van azzal, hogy a bankoknak sem érdekük az árverés. „A banknak az árverés során sokszor még a tőketartozása sem térül meg, mert az árverésből befolyt pénzek közül először a végrehajtó munkadíja, majd járulékok és díjak vonódnak le, s csak legvégül a tőketartozás.”

A kormányrendelet a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre rendelt el árverési és kilakoltatási moratóriumot. Ami a bírósági végrehajtási ügyekre vonatkozik, ott árverési tilalom nincs, csak kilakoltatási moratórium. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Krejniker Miklós a hvg.hu-nak azt mondta, szerinte a kormány – a sokat emlegetett, a devizahitelesek megsegítésére szánt állami eszközkezelő felállításáig – valószínűleg meg fogja hosszabbítani a moratóriumot, legalábbis a devizahitelesek számára. „Időről-időre újból elhangzik az eszközkezelő felállítása, ezért úgy gondolom, hogy már nem lehet kitérni előle. Az más kérdés, hogy nem tudni, honnan lesz rá fedezet, hiszen egy ilyen szervezet működtetése alaphangon is legalább 50-100 milliárd forint” – fogalmazott az elnök.

A kamara egyébként korábban azt javasolta a kormánynak, hogy a leendő eszközkezelő a bedőlt devizahiteleknél ne a fedezetül szolgáló lakás tulajdonjogát szerezze meg, hanem a bank követelését vegye át. Így továbbra is az adós tulajdonában maradna az ingatlan, az érintett pedig a pénzintézet helyett az eszközkezelőnek tartozna. Arról azonban nincs hír, hogy ezt a javaslatot egyáltalán fontolóra vette volna-e a kormányzat.

„Régóta napirenden van az eszközkezelő felállítása, ehhez képest eddig semmilyen intézkedés nem látott napvilágot. Minket mint árverési céget senki nem keresett meg, nem volt szakmai egyeztetés ebben a témában” – mondta a hvg.hu-nak Orbán Róbert, az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója. Orbán Róbert szerint nem az a kérdés, hogy meghosszabbítják-e majd a moratóriumot vagy sem, hanem az, hogy meddig lehet hosszabbítani. „Kíváncsi vagyok, mikor jutnak el a döntéshozók arra a felismerésre, hogy a moratórium meghosszabbítása önmagában nem megoldás” – mondta. Szerinte ideje lenne már intézkedni, mert a bankok sem tudnak hozzájutni a biztosítékaikhoz, ez pedig az ingatlanpiacra és a hitelezésre is negatív hatással van. Ráadásul azt a képzetet erősíti a még fizető adósokban, hogy ha nem fizetnek, nem lesz szankció. „A jogbizonytalanság az általános fizetési morálra is rossz hatással van” – mondta. Ugyanezt egyébként a civil szervezetek is megerősítették, mondván, vannak, akik a moratórium miatt nem fizetnek, noha tudnának.