#devizahitel


Devizahiteles ügy az EU Bíróságán: nem indulhat el az elévülés, amíg a fogyasztó nem ismeri a jogait

Egy magyar ügy kapcsán az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében lényegében újraértelmezte, mikor évülnek el a tisztességtelen devizahiteles szerződések miatti visszakövetelések. A döntés szerint nem lehet automatikusan az évekkel korábbi szerződéskötéstől számolni az elévülést, ha a fogyasztó akkor még nem is tudhatta, hogy jogsértő feltételekkel áll szemben.




Gulácsi Gábor: Az Orbán-kormánynak annyira kell a pénz, hogy az elveit is hajlandó érte föladni

A költségvetés jövő évi finanszírozási tervében 781 milliárd forint értékű előlegre számít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az Európai Védelmi Kezdeményezés (Security Action for Europe – SAFE) keretéből. A Magyarországnak megítélt teljes összeg 16,2 milliárd euró, ezzel a kormány gazdaságtörténetünk egyik legnagyobb eladósodási akciójának végrehajtására készül. Az alaptörvénybe épített féket megkerülve szándékozik ekkora devizahitelt felvenni – attól az uniótól, amely a kormányfő szerint legkésőbb a következő költségvetési időszakában „szétbomlik”. Gulácsi Gábor közgazdász írása.





A bankok hűtik a kedélyeket a Kúria devizahiteles döntése után

A Kúria megerősítette, hogy az Európai Bíróság egy ügyben hozott döntése alapján nem jár automatikusan kártérítés minden devizahitelesnek, csak azoknak, akiket egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztattak az árfolyamkockázatról. Az OTP szerint náluk minden rendben volt, minden pert megnyernek, a három bankból egyesült MBH szerint az ilyen pereket „rendszerint” megnyerik.