Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke múlt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: a Kehi befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Gaál Szabolcs Barna akkor azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan már folyik egy nyomozás Sukoró ügyében, csakúgy, mint a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget-projekttel összefüggésben. Gaál Szabolcs Barna több olyan dokumentumot is ismertetett, amely a Kehi szerint arról tanúskodik, hogy "számos gyanús körülmény" között születtek meg a sukorói beruházás koncessziós szerződésével kapcsolatos döntések. Kifejtette: a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatos pályázatot 2008 decemberében írták ki, ám több mint egy évvel azt megelőzően az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai a későbbi nyertes beruházó kft.-vel tárgyalásokat folytattak. A jegyzőkönyv - mint folytatta - "kifejezetten arra utal, hogy a koncesszióval kapcsolatos támogatást előrevetítik", és ennek következtében a pályázaton végül igazi verseny ki sem alakulhatott.

Bemutatott egy Bajnai Gordon akkori tárcavezető részére készített 2008. májusi - vagyis fél évvel a pályázat megjelenése előtti - feljegyzést is, amelyben az áll, hogy a kaszinó koncessziós jogának tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium munkatársai egyeztetnek a befektetőkkel, és javasolták a megvalósítás "célterületének" a velencei-tavi helyszínt. Több másik irat arra enged következtetni, hogy az előzetes egyeztetések a koncessziós pályázat egyes feltételeire is kiterjedtek - mondta a Kehi-elnök.

Gaál Szabolcs Barna szavai szerint összességében számos olyan dokumentum áll rendelkezésükre, amely megalapozza azt a gyanút, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen történt a pályázati kiírás és lett a későbbi nyertes kihirdetve. Egy további iratra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Oszkó Pétert tájékoztatták arról, "az ingatlancsere-ügylettel kapcsolatban problémák lehetnek".
A Kehi elnöke úgy fogalmazott, azzal, hogy Budai Gyula még mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója elkezdte támadni az ingatlanügyletet, "porszem került a gépezetbe". Hozzátette azt is, amiatt, hogy egy természetes személy, nem pedig egy társaság kezességvállalása került be a szerződésbe, az állam gyakorlatilag már most sem tudja érvényesíteni az őt megillető követeléseket.

Budai Gyula a Kehi vizsgálatát úgy értékelte, hogy egyértelműen a korábbi kormányzaté a felelősség a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Példaként azt mondta, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszter, miniszterelnök folyamatosan egyeztetett a befektetőkkel, jelen volt 2008 májusában a Parlamentben tartott egyeztetésen, és ő terjesztette elő a beruházás kiemeltté nyilvánítását is. Mások mellett Veres János is "teljesen egyértelműen meghatározható ebben a körben" - jegyezte meg. A Kehi-vizsgálat egyértelműen bizonyítja azoknak a volt kormánytagoknak a felelősségét, akik közül ma Gyurcsány Ferencen és Veres Jánoson kívül senki sem parlamenti képviselő - mondta a kormánybiztos.

Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot.