A problématérképről és az alapelvekről két körben egyeztettek a hallgatói szervezetek, a kormány és felsőoktatási intézmények képviselői. Az új felsőoktatási törvény alapelveit és feladatait, a felsőoktatás jelenlegi hibáit felsoroló dokumentum teljes konszenzussal született meg, s ha a jövő héten a kormány is igent mond a tervezetre, akkor megkezdődhet a jogi normaszöveg megalkotása. Az államtitkárság úgy tervezi, hogy a tavaszi ülésszak alatt az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, és kedvező döntés esetén már 2011 szeptemberében életbe léphet az új szabályok egy része - olvasható a kormany.hu portálon.
A felek a mostanra véglegesített szövegben az alapelvek között rögzítették, a magyar felsőoktatás minden szereplője egyetért abban, hogy a felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémáinak megoldása érdekében új felsőoktatási törvény megalkotása szükséges. Mint írták, az új felsőoktatási törvényben egyértelműen és világosan meg kell határozni az állam irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói szerepét.
A szabályozás ösztönözzön a hatékony gazdálkodásra, a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatainak erősítésére, a kutató tevékenység eredményességének növelésére és arra, hogy a magyar felsőoktatási intézmények bekapcsolódjanak a külföldi hallgatók képzéséért folyó nemzetközi versenybe - írták, hozzátéve: az eddigi, túlnyomóan fejkvótán alapuló finanszírozási elvek helyett az intézménytípusok profiljához, feladataihoz igazított, több szempontot figyelembe vevő, teljesítménymutatókhoz kötött, az ingó és ingatlan vagyon megőrzését, fenntartását biztosító finanszírozási elvek kialakítása szükséges.
A felsőoktatási intézmények elnevezésének, működési rendjének és finanszírozási szabályozásának világosan el kell különítenie az intézmények feladatait, s a magyarországi felsőoktatási intézményeknek együtt kell működniük a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel - áll az anyagban. A nyolc pontban összefoglalt problémák között szerepel, hogy a többciklusú képzés bevezetése nem átgondolt stratégián alapult, a képzési szerkezet felépítése anomáliákkal telt, számos alapszak munkaerő-piaci követelmények szempontjából alig hasznosítható végzettséget nyújt.
További gond, hogy az intézmények száma túlméretezett, besorolásuk nem reális (főiskola, egyetem), szakmai színvonaluk számos területen csökkent, a nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás megnehezíti a valódi tehetségek kiválasztását. "A gazdasági szféra, a munkaerőpiac igényei kevéssé befolyásolják az intézmények kapacitás-létszám kereteit, valamint az elméleti és gyakorlati tematika szakmai fejlesztési lehetőségeit. A gyakorlati képzés gyenge, elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala többnyire elmarad az elméleti oktatás színvonalától" - olvasható az anyagban, amely szerint a hallgatói-oktatói arányok különböző szakokon jelentős eltéréseket mutatnak, és a kis, csoportos intenzív tudásátadás szempontjából előnytelenek.
A problémák között szerepel, hogy a hallgatói létszám fokozatosan csökken, szakonkénti, földrajzi régiónkénti eloszlása egyenetlen, nem felel meg a társadalmi, gazdasági igényeknek, s a jelenleg alacsony hatékonysággal működő állami pénzelosztás, a fejkvóta alapú finanszírozás a torz állapotot fenntartja. A dokumentum szerint a vizsgakövetelmények, teljesítési elvárások fellazulása a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, a képességek kibontakoztatásának elmaradását, versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményez. A tanulmányi idő indokolatlan elnyújtásának érezhető negatív hatása van - áll az anyagban.
A középiskolákból kikerülők tudásszintjének csökkenése a felsőoktatás feladatává teszi a középfokú oktatás hiányosságainak korrekcióját, s a közoktatás követelményrendszerének gyengülése, a pedagógus utánpótlás mennyiségi és minőségi hiányosságai egyre súlyosabban éreztetik hatásukat a felsőoktatásban is. A problémák felsorolásakor kitérnek arra is, hogy egyre nagyobb hiány mutatkozik egyes képzési területeken az oktatói utánpótlásban, a doktoranduszok integrálódása a rendszerben megoldatlan. Az anyag szerint az állami elvárások nem rögzítettek az állami, egyházi, egyéb nem állami, közhasznú és nemzetközi jellegű intézményként működő felsőoktatási intézményekben, s a felsőoktatás jelenlegi jogi szabályozása bonyolult, nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.
A finanszírozási rendszerben a források elosztásának egyenetlensége miatt a források mértéke bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elégséges, az oktatás és kutatás minőségének javításához azonban elégtelen. A magyar felsőoktatás versenyképességének fejlesztéséhez a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása, a meglévő tartalékok feltárása, egyes területeken azonban a források bővítése szükséges - olvasható. A közbeszerzések, a PPP beruházások, a pályázatok forrásainak felhasználása bonyolult, lassú és sokszor igen gazdaságtalan - állapítják meg. Nem szabályozott a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi, a magyar intézmények külföldi képzése, a közös képzések, valamint a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények státusa és képzései. Hiányzik a külföldi intézményekkel közös képzések rendszerének világos szabályozása, a külföldi hallgatók térítéses oktatására pedig nagyon kevés intézmény, szak alkalmas nemzetközi elismertsége, marketing tevékenysége, illetve oktatóinak nyelvtudása hiányában.
