A Független Hírügynökség birtokába került dokumentumban Belénessy Csaba, a távirati iroda vezetője a hírek ingyenessé tételét azzal indokolja, hogy mindenkinek alkotmányos joga a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő jog. Az alapszabály XII. fejezetére, az alapvető jogok és kötelességek között megemlített passzusra hivatkozik, amely szerint "mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez". Idézi az alaptörvény további bekezdését is, amely szerint "a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében".

Az indoklás további részében hivatkozik az új médiatörvényre, amely visszautal az alkotmányosságra, amikor úgy rendelkezik, hogy a Magyarországon élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak "... tájékoztatáshoz fűződő joga ... kiemelkedő alkotmányos érdek".

A médiatörvényben meghatározott feladatai alapján a távirati iroda ingyen adná a többi között a közérdeklődésre számot tartó híreket, tudósításokat, fényképeket hazai és külföldi eseményekről, térítésmentesen biztosítaná a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismeretében közösségi és egyéni jogokat, érdekeket megfelelően lehet érvényesíteni. A médiatörvény rendelkezése szerint az MTI ingyen működne közre abban, hogy az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményei eljussanak a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz. Nem kellene fizetni az országgyűlési és választási tudósításokért, a határon túli magyarságról szóló, illetve a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló hírekért. Az MTI szintén ingyenesen tájékoztatná a külföldet is a legfontosabb magyarországi eseményekről.

Az MTI vezetője szerint a nemzeti hírügynökség nem él vissza gazdasági erőfölényével, amikor szabadon hozzáférhetővé teszi szolgáltatásait. Indoklása szerint a díjmentes közszolgálati hírszolgáltatás és a hírek megismeréséhez való jog magasabb rendű társadalmi érdek, mint a piacgazdaságban működő vállalkozások egyéni érdeke. Megítélése szerint a díjmentes szolgáltatás célja nem az, hogy piacot szerezzenek, hanem, hogy minél többen jussanak olyan információkhoz, amelyekkel egyéni és közösségi jogaikat érvényesíteni tudják.