A Helsinki Bizottság – más indítványozók mellett – azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybírósághoz (AB) a Magyar Helsinki Bizottság beadványával együtt 16 indítvány érkezett az indokolás nélküli felmentés kapcsán. Az AB úgy ítélte meg, hogy az indokolás nélküli felmentés „aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”, valamint sérül az érintettek hatékony bírói jogvédelemhez való joga. A testület úgy fogalmazott: a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

Az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő alkotmányellenes rendelkezést az AB 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, noha arra akár a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal is módja lett volna. A szabály így május 31-ig alkalmazható. A testület sajtóközleményében az áll, hogy „megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására”. A Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor indokolatlanul hosszú a három hónap „gondolkodási idő” egy olyan jogszabálynál, amelyet – a köztársasági elnöki vétóval együtt – alig egy hónap alatt fogadtak el.

 Azoknak, akiket az alkotmányellenessé nyilvánított szabály alapján eddig indokolás nélkül elbocsátottak vagy május 31-ig elbocsátanak, marad lehetőségük a jogérvényesítésére: alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az AB-hoz. Erre azonban csak akkor van mód, ha munkaügyi bírósághoz fordulnak, és kihasználnak minden jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget. A munkaügyi pert el fogják ugyan veszíteni, de a jogerős bírói döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül alkotmányjogi panasszal élhetnek az AB-nál, arra hivatkozva, hogy jogsérelmük egy alkotmányellenes jogszabály bírósági alkalmazása folytán következett be. Ha az AB kedvezően határoz – amit a február 15-i döntés fényében jogosan várhatnak a testülethez fordulók –, az érintett perújítási kérelemmel élhet. Így elérheti, hogy újratárgyalják az ügyét – immár az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása nélkül. A Helsinki Bizottság minta-alkotmányjogi panasz elkészítésével segíti elő az érintettek jogérvényesítését.

A Bizottság felhívja továbbá a kormányzat figyelmét: az AB a kormánytisztviselők érdekére hivatkozva, azzal az indokkal semmisítette meg május 31-i hatállyal a rendelkezést, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. Amennyiben tehát a kormány az alkotmányosság szellemével összhangban kíván eljárni, úgy a türelmi időszakban önmérsékletet tanúsít, és nem alkalmazza a bizonyítottan alkotmányellenes szabályt, azaz nem bocsát el kormánytisztviselőket indokolás nélkül. Egy új alkotmányt elfogadni készülő kormánytöbbségtől minimálisan elvárható, hogy az általa irányított szerveket felhívja az Alkotmánybíróság határozatával összhangban álló joggyakorlásra.

Az Alkotmánybíróság határozatát itt, a Magyar Helsinki Bizottság indítványát itt érheti el.