szerző:
MTI

A Magyar Helsinki Bizottság amnesztiát javasol a semmisségi törvény helyett.

A törvényjavaslat szerint semmisnek nyilvánítandók a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek, amennyiben az elítélés alapjául kizárólag rendőri jelentések vagy vallomások szolgáltak. Ezzel szemben - írta a bizottság a közleményben - az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.

A bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslat által megoldani kívánt probléma kétségkívül valós. A Magyar Helsinki Bizottság nemcsak a 2006. őszi események kapcsán vitt ügyeiben, de más - a hivatalos személy elleni erőszak vádjával rendszeresen összekapcsolódó - bántalmazásos ügyekben is tapasztalta, hogy a rendőrök vallomásai, jelentései olyankor is szolgálhatnak elítélés alapjául, amikor az egyéb bizonyítékok nem támasztják alá, vagy éppen cáfolják a rendőri állításokat - olvasható a közleményben.

A jogállamiság szempontjából, ennek ellenére, rendkívül veszélyes megközelítése a kérdésnek, ha a törvényhozás - átlépve a hatalommegosztás elve által elé állított korlátokat - arra kényszeríti a bíróságokat, hogy saját döntéseiket nyilvánítsák nem létezőnek, megkérdőjelezve ezzel a bírói mérlegelés és döntés legitimitását. Ez az eljárás precedenst teremt arra, hogy a jövőben bármely, törvényhozási hatalommal rendelkező politikai erő utólag semmissé tegye a neki nem tetsző, vagy érdekeit sértő bírósági döntéseket - írták az állásfoglalásban.

Hozzátették: ezen túlmenően a javaslat súlyos zavarokat okozhat a jogalkalmazásban, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a rendőrök vallomása nem vehető figyelembe a bizonyítási eljárás során, ami összeegyeztethetetlen a szabad bizonyítás rendszerével. Emellett az érintettekre nézve kollektíven sértő és megbélyegző, mivel a választott megoldás azt sugallja: a rendőrök minden esetben hazudtak, amikor tanúvallomást tettek, a bírók pedig minden esetben rosszul döntöttek, amikor hittek a rendőröknek.

Az amnesztia ezzel szemben jogállami megoldás, ugyanis az érintett bírói döntések legitimitásának megkérdőjelezése nélkül, a hatalommegosztás elvének tiszteletben tartásával teszi lehetővé, hogy a törvényhozás valamely általa sérelmesnek tartott helyzetet általános jelleggel orvosoljon.

Az LMP által javasolt közkegyelem ezért alkotmányosan elfogadható eszköz a probléma kezelésére. Annak eldöntése pedig, hogy helyes és indokolt-e közkegyelmet gyakorolni a zavargások során elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, politikai értékítélet kérdése - közölték.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fideszes elődje Baranyi Krisztináról: Látványpolitizálásban és politikai kommunikációban erős

Fideszes elődje Baranyi Krisztináról: Látványpolitizálásban és politikai kommunikációban erős

Az új Puskás Arénával már a BL-döntő megrendezését is megcélozta a kormánybiztos

Az új Puskás Arénával már a BL-döntő megrendezését is megcélozta a kormánybiztos

Leállt az 1-es villamos egy szakaszon, mert egy utas rosszul lett

Leállt az 1-es villamos egy szakaszon, mert egy utas rosszul lett

Ukrajna nem törli el a nyelvtörvényt

Ukrajna nem törli el a nyelvtörvényt

Polt Péter újraválasztása cáfolja a tételt, hogy a hála nem politikai kategória

Polt Péter újraválasztása cáfolja a tételt, hogy a hála nem politikai kategória

Megijedt a Fidesz a kormányellenes szavazók büntetőhadjáratától

Megijedt a Fidesz a kormányellenes szavazók büntetőhadjáratától