szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Magyar Helsinki Bizottság amnesztiát javasol a semmisségi törvény helyett.

A törvényjavaslat szerint semmisnek nyilvánítandók a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek, amennyiben az elítélés alapjául kizárólag rendőri jelentések vagy vallomások szolgáltak. Ezzel szemben - írta a bizottság a közleményben - az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.

A bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslat által megoldani kívánt probléma kétségkívül valós. A Magyar Helsinki Bizottság nemcsak a 2006. őszi események kapcsán vitt ügyeiben, de más - a hivatalos személy elleni erőszak vádjával rendszeresen összekapcsolódó - bántalmazásos ügyekben is tapasztalta, hogy a rendőrök vallomásai, jelentései olyankor is szolgálhatnak elítélés alapjául, amikor az egyéb bizonyítékok nem támasztják alá, vagy éppen cáfolják a rendőri állításokat - olvasható a közleményben.

A jogállamiság szempontjából, ennek ellenére, rendkívül veszélyes megközelítése a kérdésnek, ha a törvényhozás - átlépve a hatalommegosztás elve által elé állított korlátokat - arra kényszeríti a bíróságokat, hogy saját döntéseiket nyilvánítsák nem létezőnek, megkérdőjelezve ezzel a bírói mérlegelés és döntés legitimitását. Ez az eljárás precedenst teremt arra, hogy a jövőben bármely, törvényhozási hatalommal rendelkező politikai erő utólag semmissé tegye a neki nem tetsző, vagy érdekeit sértő bírósági döntéseket - írták az állásfoglalásban.

Hozzátették: ezen túlmenően a javaslat súlyos zavarokat okozhat a jogalkalmazásban, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a rendőrök vallomása nem vehető figyelembe a bizonyítási eljárás során, ami összeegyeztethetetlen a szabad bizonyítás rendszerével. Emellett az érintettekre nézve kollektíven sértő és megbélyegző, mivel a választott megoldás azt sugallja: a rendőrök minden esetben hazudtak, amikor tanúvallomást tettek, a bírók pedig minden esetben rosszul döntöttek, amikor hittek a rendőröknek.

Az amnesztia ezzel szemben jogállami megoldás, ugyanis az érintett bírói döntések legitimitásának megkérdőjelezése nélkül, a hatalommegosztás elvének tiszteletben tartásával teszi lehetővé, hogy a törvényhozás valamely általa sérelmesnek tartott helyzetet általános jelleggel orvosoljon.

Az LMP által javasolt közkegyelem ezért alkotmányosan elfogadható eszköz a probléma kezelésére. Annak eldöntése pedig, hogy helyes és indokolt-e közkegyelmet gyakorolni a zavargások során elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, politikai értékítélet kérdése - közölték.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ferenc pápát nagyon is foglalkoztatják a nők

Ferenc pápát nagyon is foglalkoztatják a nők

Hidvéghi Szájerről: Az vesse rá az első követ, aki bűntelen

Hidvéghi Szájerről: Az vesse rá az első követ, aki bűntelen

7,6 billió forintért megveszi a Slacket a Salesforce

7,6 billió forintért megveszi a Slacket a Salesforce