A tiszti főorvos szerint a korábbi ÁNTSZ egységessége és szervezettsége képes volt áthidalni a költségvetésből és létszámhiányból adódó nehézségeket, ez viszont mára elveszett. A magyarországi népegészségügyi szerveknek viszont ez a korábban jellemző jól szervezett és egységes működése jelenleg "zavart szenved" - tette hozzá. A szakmai irányítás továbbra is az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) és a minisztérium jogköre, de a feladatokat meghatározni nagyon nehéz úgy, hogy a forrásokat egy másik szervezet adja - tette hozzá.    
   
Paller Judit elmondta: nagyon nehéz húsz kormányhivatallal együttműködni, és elfogadhatóvá tenni számukra a Semmelweis Tervben megfogalmazottakat. Kiemelte ugyanakkor, hogy az OTH-hoz csatoltak két igazgatási intézményt: a gyógyszerügyi és az egészségügyi igazgatást. Ez azért fontos, mert így egy központból tudják megvalósítani vagy segíteni a kormányzati elváráshoz kapcsolódó elképzeléseket - ismertette Paller Judit.
   
Idővel nyilván letisztulnak a csatornák és a kommunikációs utak, így végül "egy nyelven fognak tudni beszélni" - mondta a főorvos, de hangsúlyozta: "ez még rettenetesen sok munka".
   
Az  OTH kilenc háttérintézménye még átalakítás előtt áll. Ezeket a terv szerint három szervezetbe csoportosítanák, így létrejönne az országos járványügyi központ, az országos egészségügyi intézet és az országos népegészségügyi intézet.
   
Paller Judit előadásában arra is kitért, hogy a közegészségügyi járványügyi biztonság megteremtése kormányzati kötelezettség. Ennek pedig szerinte olyan módon is meg kellene nyilvánulnia, hogy "amikor helyzet van", akkor felülről egy kézben össze lehessen fogni ezeket a feladatokat. Paller Judit szerint ebben az esetben az irányításnak nem kormányhivatalok szintjén kellene lennie, hanem egy olyan "vezérkarban", amelynek tagjai a helyzetet országosan is kezelni tudják. Ehhez viszont a törvényt, jelen példa esetében a katasztrófavédelmi törvényt kellene módosítani - hívta fel a figyelmet.