A március 4-én kezdődő büntetőperben, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tárgyalnak majd, az Új Magyar Gárda budapesti kapitányát azért vádolja az ügyészség az egyesülési joggal való visszaéléssel, mert a vádlott 2009. november 5-én egy kőbányai sörözőben, a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájában előre meghirdetett toborzó gyűlést tartott.

A beszéde közben igazoltató rendőrjárőrök Magyar Gárda adatfelvételi lapokat és pártoló tagsági adatfelvételi lapokat találtak nála, amelyeket lefoglaltak, őt pedig előállították. A vádlott 2009. november 20-án ismét beszédet tartott, ezúttal egy XXI. kerületi sörözőben, ahonnan a rendőrök újra előállították. 2009. november 22-én pedig az ő vezénylése alatt vonult alakzatban egy a magyar gárda egyenruháját viselő csoport a Bartók Béla úton.

A másik, március 8-án kezdődő perben azért vádolja az ügyészség a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányát, aki a későbbiekben az Új Magyar Gárda főkapitányaként szerepelt, a törvény, hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettével, mert a vád szerint a Magyar Gárda megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a Magyar Gárda újjáalakítására, illetve további működtetésére buzdított.

A főkapitány 2009. július 4-én a belvárosi Erzsébet téren egy be nem jelentett demonstrációt szervezett, amelyen mintegy 300 tüntető vett részt. A fekete nadrágot és fehér inget viselőket a vád szerint felszólította, hogy vegyék fel gárdista mellényüket. Ezután 2009. július 11-én a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen több ezer tüntető jelent meg, részben a gárda formaruhájában.

A vádirat szerint a főkapitány a Szabadság téren történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként fogalmazta meg. Ezt követően 2009 augusztusában avatási ünnepet szervezett, ahol kijelentette, amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda. Az ügyészség őt folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettével és az egyesülési joggal való visszaéléssel vádolja.