Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: ezen elv alapján, ha jövőre az új alkotmány megszavazása után bevezetik az új egyházi törvényt, a történelmi egyház kategóriájába bekerül majd az 1568 óta létező unitárius egyház, és ebben a státuszban lesznek az ortodox egyházak is. 

Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amelyhez az állami támogatást a jövőben is megkapják - jegyezte meg Szászfalvi László.

Mint közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd.

Ahhoz, hogy egy egyház az elismert egyház kategóriájába kerülhessen, 20 éves múlt lesz szükséges a koncepció alapján, vagy egy bizonyos hívői létszámot el kell érnie, előreláthatóan a többszörösét az eddig az egyházalapításnál előírt minimumnak, azaz a 100 főnek - tette hozzá Szászfalvi László.

Szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat. A hiteles egyházi közösségeket meg kell erősíteni, azokra pedig, amelyek üzleti célból jöttek létre, nem a most készülő egyházi törvény vonatkozna, ugyanis ezek "milliárdos szinten vitték ki a pénzt a központi költségvetésből" - hangsúlyozta.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény "nemzetközi szinten idejét múlttá vált", az egyházalapítást tekintve pedig "ultraliberálisnak" bizonyult.

Az Országgyűlés a tervek szerint egy jegyzéket is elfogadhat majd az államtitkárság javaslata alapján. Ebben automatikusan regisztrálhatják a történelmi és az elismert felekezeteket, amelyeknek nem kell a Fővárosi Bíróságon bejegyeztetni magukat - mondta.

Szászfalvi László fontosnak tartotta, hogy a Fővárosi Bíróság mellett jöjjön létre egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, illetve segíti majd a bíróság munkáját, mert e nélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetekről is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz - tette hozzá.

Véleménye szerint az új egyházi törvény meghozatalával véget ér az egyházpolitikai korszakváltás. Reményének adott hangot, hogy jövő januártól új jogszabályi feltételek alapján alakítja majd ki a stratégiai partnerséget a kormányzat az egyházakkal.

Megemlítette, hogy a 2011-es költségvetés alapján öt új program is kapcsolódik az egyházak életéhez, ezek közül kiemelte a rekonstrukciós pályázatokat, illetve az egyházak lelki-szellemi-kulturális programjainak támogatását.

Az MTI kérdésére Szászfalvi László közölte: a tárgyalások az egyházakkal a koncepcióról az időpont-egyeztetések után napokon belül megkezdődhetnek. A megbeszélésekbe bevonják a történelmi egyházakat és azokat a "meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat", amelyek "a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében".

További kérdésre kifejtette: az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében - amelyet már meg is szavazott a parlament - csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-től mennyi is lesz valójában. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat "nem számolgat", de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, "amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen", és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett "jóval-jóval kevesebb egyház legyen".