Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A színház Koós Olgát saját halottjának tekinti.
Koós Olga 1925. november 2-án született. 1946-tól a Színművészeti Főiskolán tanult, ám azt 1949-ben otthagyta. 1949 és 2006 között 154 színdarabban játszott, ami azt jelenti, hogy szezononként majdnem három új produkció részese volt. Dolgozott Szegeden, Budapesten, Győrben, Pécsett, Miskolcon, Szolnokon - itt 47 premier fűződik hozzá -, majd visszakerült Budapestre. Rendezte őt Ács János, Jurij Ljubimov, Székely Gábor, de karrierje elején fellépett a magyar színház nagyjai, Hont Ferenc és Németh Antal rendezésében is.
1999-től volt a Radnóti Miklós Színház tagja. Művészetét 1979-ben Jászai Mari-díjjal, 1983-ban érdemes, 1990-ben kiváló művész címmel ismerték el. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, s 2009-ben megkapta a Gobbi Hilda által a legjobb mellékszereplőt elismerő Aase-díjat.
Főbb szerepei voltak mások mellett Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom) Gertrud (Shakespeare: Hamlet), Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége), Poncia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Dolly (Herman: Hello Dolly), Mina néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Anyós (García Lorca: Vérnász), Vojnyickaja (Csehov: Ványa bácsi), Roticsné (Molnár: Az üvegcipő).
Több filmben is játszott, köztük a Tűzoltó utca 25. (1973), a Vasárnapi szülők (1979), a Nyomozás a Kleist-ügyben (1989), a Sorstalanság (2005) című filmekben. Ő maga is rendezett színdarabokat, mint például a Médeia, A kaktusz virága, az Orfeusz, az Én és a kisöcsém, vagy a Nyitott ablak.
