A tüntetést az Európai Unió (EU) pénzügyminisztereinek magyarországi tanácskozásával egy időben rendezik. A magyar szakszervezetek vezetői kedden közös sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, amelyen Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: tiltakoznak egyebek között a magyar kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormányoknak, a munkáltatóknak, hogy "ez így nem mehet tovább".

Az Autonómok elnöke kifejtette: tiltakoznak az idén bevezetett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer igazságtalan és aránytalan. Hozzátette: a helyi bértárgyalásokon a 290.000 forint alatti fizetéseknél jellemzően a nominális kereseti szintet sikerült csak megtartani, reálszinten csökkent a munkavállalók fizetése. Ellenpéldaként említette, hogy azok a munkavállalók, akik havi nettó egymillió forintot keresnek, nettó 135.000 forinttal visznek haza többet minden hónapban. 

Borsik János szerint többkulcsos, progresszív adórendszerre lenne szükség. A nyugdíjrendszer kapcsán hangsúlyozta: kifogásolják a szakszervezetek, hogy megszűnik a nyugdíjemelés, és a kormány csak az inflációval korrigálná a nyugdíjakat, valamint tiltakoznak a korengedményes, és a több tízezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj jogintézményének megszüntetése ellen. Az érdekképviseleti vezető "aljas dolognak" nevezte a sztrájktörvény módosítását, amely álláspontja szerint jelenősen megnehezítette a munkabeszüntetést. 

A táppénz csökkentésével kapcsolatban elmondta: a kormány "táppénzcsalással vádolta meg" a magyar munkavállalókat, miközben az utóbbi évek statisztikái alapján csökkent a táppénzes napok száma, és az emberek inkább nem mennek el betegállományba, vagy szabadságot vesznek ki betegség esetén. Hangsúlyozta azt is, hogy "égetően szükség van" a szociális párbeszédre.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke kiemelte: tiltakoznak a tankötelezettségi kor leszállítása ellen is, mivel nem engedhető meg, hogy egyre több alulképzett fiatal kerüljön ki a munkaerőpiacra. Tudomásul kell venni, hogy a munka világának meghatározó elemei a munkavállalók, és csak úgy lehet előrelépni, ha jó alapképzéssel és megfelelő szakképzéssel rendelkező fiatalok kerülnek ki a munkaerő-piacra - hangsúlyozta az elnök. Kuti László ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a felsőoktatást érintő "megszorításokat", valamint a kutatóintézetek - amint fogalmazott - ellehetetlenülését.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, európai társainkkal együtt fellépnek a növekedési paktumban foglaltak ellen, mert nem hiszik, hogy az európai gazdaság fellendítéséhez megszorításokra van szükség. A LIGA tiltakozik a végkielégítések megadóztatása és az indoklás nélküli felmondás ellen - mondta az érdekképviselet elnöke, hozzáfűzve, hogy a megújuló Munka törvénykönyvének nemcsak rugalmasnak, hanem biztonságosnak is kell lennie, mert ez felel meg az európai uniós "szótárnak". Elmondta: itt az ideje, hogy magyar munkavállalók kifejezzék elégedetlenségüket. 

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta: a demonstrációnak az a célja, hogy megmutassák, Magyarországon nem megkerülhető a szakszervezeti mozgalom. A tüntetéstől azt várják, hogy alapvetően megváltozik az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között, és elindul a konstruktív és bölcs párbeszéd. Az MSZOSZ elnöke is kiemelte: az adóváltozásokkal a munkavállalók 80 százaléka rosszul járt, s nőtt az emberek kiszolgáltatottsága. 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: elfogadhatatlan az európai szakszervezetek számára, hogy az EU a már meghaladott neoliberális gazdaságpolitikát szeretné tovább erősíteni megszorításokkal. Az érdekképviseletek úgy vélik, hogy az EU versenyképessége szempontjából nem megoldás, hogy a béreket befagyasztják. Hozzáfűzte: a magyar kormány - például a válságadókkal - szembement az európai megszorító politikával, de "az európai hatalmak és a nemzetközi pénzvilág" igyekszik "visszapofozni" Magyarországot "a megszorításokkal kikövezett európai útra". 

Varga László, a Szakszervetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta: a közszolgálattal, az ott dolgozó munkavállalókkal nem foglalkoznak az európai mindennapokban, és Magyarországon sem. Nem foglalkoznak Európában azzal sem, hogy mitől lesznek foglalkoztathatók a munkavállalók - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egészséges és képzett, a munkaerőpiacra beilleszkedni tudó munkavállalókra van szükség.