A magyarországi romák helyzete rosszabb, mint a rendszerváltás előtt volt - értékelte a berlini magyar nagykövetségen tartott, csütörtök esti előadásában Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

A meghívott, többségében német vendégek előtt tartott előadásra annak kapcsán került sor, hogy az Európai Unió a hét elején fogadta el a romák integrálását célzó keretstratégiát. Kállai Ernő határozottan üdvözölte, hogy az unió foglalkozik a romák helyzetével, még akkor is - ha mint emlékeztetett - ehhez szükség volt a túlnyomóan Romániából érkezett cigányokat érintő olaszországi és franciaországi eseményekre. Hangsúlyozta viszont, hogy sem az európai uniós, sem a nemzeti programok esetében nem lehet szó "alibi" programokról, hanem ténylegesen el kell indítani az integrációt.

A magyarországi romák helyzetével kapcsolatban az országgyűlési biztos úgy vélekedett, hogy integrálásuk hosszú távú feladat, amelynek megvalósításához a szakmai és politikai felelősség mellett mindenekelőtt bátorságra van szükség. A roma lakosságot vissza kell vezetni a munka világába, és ehhez a kulcsot az oktatás jelenti. A romák helyzetét az oktatás területén katasztrofálisnak nevezte, utalva arra, hogy a roma gyerekek 70 százaléka szegregált iskolákba jár, amelyekben jóval rosszabb minőségű az oktatás. Kutatások bizonyítják, hogy a szegregált oktatás sokkal rosszabb eredményekkel jár, mint az integrált oktatás - mutatott rá Kállai Ernő, utalva arra, hogy erről meg kell győzni a társadalmat. 

A biztos hangoztatta azt is, hogy megrendült gazdasági helyzetben a romákat nem szabad bűnbaknak tekinteni. Ezt - mint hozzáfűzte - mindenképp meg kell akadályozni Magyarországon. Kállai Ernő úgy értékelte, hogy Magyarország most fordulóponthoz ért. A program azonban önmagában nem elegendő, hanem mielőbb el kell kezdeni az integrációt. Ehhez pedig elengedhetetlen a romákkal való együttműködés. Szavai szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.

Az Európai Uniónak mindezt segítenie kell - tette hozzá. Az országgyűlési biztos a legsürgetőbb feladatok között említette annak tisztázását, illetve ellenőrzését, hogy valóban a romák kapják-e az uniós támogatást. Emellett - mint utalt rá - szükség van megfelelő jogszabályokra, illetve jogszabály-módosításokra is.

Az MTI-nek nyilatkozva az országgyűlési biztos rendkívül fontosnak nevezte az európai uniós roma keretstratégiát. "Nagyra becsülöm Járóka Líviát, aki ezt gyakorlatilag átverekedte az Európai Parlamentben" - tette hozzá. Az azonban - mint hangoztatta - csak később, a végrehajtás során derül majd ki, hogy mindennek mennyi lesz a tényleges értéke. A magyar kormánynak - mint az unió soros elnökének - ezen a téren példát kell mutatni - jelentette ki Kállai Ernő, aki a kisebbségi jogok területén komoly garanciákat, a programok megvalósítása, illetve a jogszabályok érvényesítése terén pedig meghátrálás nélküli következetességet sürgetett.