A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.
A magyarországi romák helyzete rosszabb, mint a rendszerváltás előtt volt - értékelte a berlini magyar nagykövetségen tartott, csütörtök esti előadásában Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
A meghívott, többségében német vendégek előtt tartott előadásra annak kapcsán került sor, hogy az Európai Unió a hét elején fogadta el a romák integrálását célzó keretstratégiát. Kállai Ernő határozottan üdvözölte, hogy az unió foglalkozik a romák helyzetével, még akkor is - ha mint emlékeztetett - ehhez szükség volt a túlnyomóan Romániából érkezett cigányokat érintő olaszországi és franciaországi eseményekre. Hangsúlyozta viszont, hogy sem az európai uniós, sem a nemzeti programok esetében nem lehet szó "alibi" programokról, hanem ténylegesen el kell indítani az integrációt.
A magyarországi romák helyzetével kapcsolatban az országgyűlési biztos úgy vélekedett, hogy integrálásuk hosszú távú feladat, amelynek megvalósításához a szakmai és politikai felelősség mellett mindenekelőtt bátorságra van szükség. A roma lakosságot vissza kell vezetni a munka világába, és ehhez a kulcsot az oktatás jelenti. A romák helyzetét az oktatás területén katasztrofálisnak nevezte, utalva arra, hogy a roma gyerekek 70 százaléka szegregált iskolákba jár, amelyekben jóval rosszabb minőségű az oktatás. Kutatások bizonyítják, hogy a szegregált oktatás sokkal rosszabb eredményekkel jár, mint az integrált oktatás - mutatott rá Kállai Ernő, utalva arra, hogy erről meg kell győzni a társadalmat.
A biztos hangoztatta azt is, hogy megrendült gazdasági helyzetben a romákat nem szabad bűnbaknak tekinteni. Ezt - mint hozzáfűzte - mindenképp meg kell akadályozni Magyarországon. Kállai Ernő úgy értékelte, hogy Magyarország most fordulóponthoz ért. A program azonban önmagában nem elegendő, hanem mielőbb el kell kezdeni az integrációt. Ehhez pedig elengedhetetlen a romákkal való együttműködés. Szavai szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.
Az Európai Uniónak mindezt segítenie kell - tette hozzá. Az országgyűlési biztos a legsürgetőbb feladatok között említette annak tisztázását, illetve ellenőrzését, hogy valóban a romák kapják-e az uniós támogatást. Emellett - mint utalt rá - szükség van megfelelő jogszabályokra, illetve jogszabály-módosításokra is.
Az MTI-nek nyilatkozva az országgyűlési biztos rendkívül fontosnak nevezte az európai uniós roma keretstratégiát. "Nagyra becsülöm Járóka Líviát, aki ezt gyakorlatilag átverekedte az Európai Parlamentben" - tette hozzá. Az azonban - mint hangoztatta - csak később, a végrehajtás során derül majd ki, hogy mindennek mennyi lesz a tényleges értéke. A magyar kormánynak - mint az unió soros elnökének - ezen a téren példát kell mutatni - jelentette ki Kállai Ernő, aki a kisebbségi jogok területén komoly garanciákat, a programok megvalósítása, illetve a jogszabályok érvényesítése terén pedig meghátrálás nélküli következetességet sürgetett.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
