Lejár az ultimátum, amit Magyar Péter adott több közjogi és állami tisztségviselő – a kormányfő szavai szerint az „Orbán-bábok” – lemondását követelve. Sulyok Tamás államfő biztos nem mond le, sőt: új frontot nyitott. Aligha távoznak önként a többiek, így inkább az a kérdés, mi lesz velük hétfőtől, válhat-e belőlük politikai mártír és miként hat ez a Tiszára, a Fideszre.
Így éltünk itt címmel indított közösségi archívumot a NER tizenhat évéről két szociológus, Váradi Luca és Kohut Tamás. Személyes történeteket várnak arról, ki hogyan élte meg az Orbán-rezsimet. Megrázó emlékekből, veszteségélményekből nincs hiány.
Az eredeti tervek szerint az amerikai-izraeli koalíció Mahmúd Ahmadinezsádot hozta volna helyzetbe Khamanei kiiktatása után.
Tudták, hogy rá hallgatnak a cigányok, ezért a NER többször is megpróbálta behálózni Oláh Ibolyát. Ám miután nem állt melléjük, ellehetetlenítették a munkáját, ami egy idegösszeomláshoz vezetett – mondta el a HVG-nek az énekesnő, akit arról is kérdeztük, a beiktatás után más eseményen is odaáll-e majd a Tisza mögé.
Arató András azt reméli, hogy az 1989-es rendszerváltásnak megfelelő horderejű változás jön.
Nagy Natáliáék otthonában három héttel a választás előtt jelentek meg a rendőrök a férje egyik feljelentése miatt.
A magyar közéletben egészen szokatlan, helyenként szürreális jelenetek is zajlottak szombaton a Kossuth téren, ahol a parlament alakuló ülése és Magyar Péter miniszterelnöki esküje után a tömeg éjszakába nyúlóan bulizott, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, mégis milyen messzire nyúlt el a politika és a szokatlan program hívó szava.
Magyarország most a jó populistában bízik, ám a csapata tapasztalatlan és a változásokra nincs sok idő, Magyar Péter pedig nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy az új alkotmányhoz pártokon feletti konszenzust tud szerezni. A nemzetközi lapok immár elsősorban az új magyar kormány előtt tornyosuló kihívásokra koncentrálnak.
Ha elfogadjuk, hogy új korszak kezdetén vagyunk, és rendszerváltás zajlik, tanulnunk kell az eddigi rendszerváltások történetéből és az 1989-1990-es magyar rendszerváltás kudarcaiból. Kapronczay Stefánia elemzése.
Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, a Kossuth téren pedig hatalmas tömeg várta, hogy a Tisza-képviselői is csatlakozzanak hozzájuk és kezdetét vegye a népünnepély. Ott voltunk a Parlamentben a politikusokkal és a téren az emberekkel is, közben beszéltünk Iványi Gáborral az államfői posztról, Gajdos Lászlóval az új életéről, Medgyessy Péterrel a „rendszervisszaváltásról” és az Orbán-kormány legnagyobb bűnéről, Novák Előddel az EU himnuszáról és Sándor Fegyirrel a tavaszi szélről, valamint tanúi voltunk Gulyás Gergely útkeresésének is.
A történelem, alig néhány évtized alatt, harmadszor is lehetőséget adott arra, hogy Magyarország újraértelmezze saját magát. Ez nem garancia a hatalmi és erkölcsi megújulásra.
1848 márciusában Batthyány Lajos a reformellenzékkel karöltve viharos gyorsasággal alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek gyökeresen felforgatták az ezeréves társadalmi és politikai berendezkedést, és megalapozták a polgári Magyarországot.
A rapper a Rendszerbontó Nagykoncerten a nemi szervét fogdosva üzent a színpadról Gulyás Gergelynek két nappal a választások előtt, ami miatt a kormánysajtó kereszttüzébe került. Ma már túl erősnek érzi.
Messzemenő következményekkel járt, hogy az 1989-es rendszerváltáskor nem tisztázták a Kádár-kori állampárt bűneit, és az igazságtétel elmaradása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatalmon lévők a demokrácia közepette is bármit, következmények nélkül megtehetnek.
A színész szerint „Magyar Péter egyértelműen rendszerváltásra kapott felhatalmazást”, és ha ezt nem hajtja végre, azt nem fogják megbocsátani neki.
A Fidesz újra halászlét főzött volna Magyarországból. Igazodási roham lett úrrá az ügyészségen és az adóhatóságon a választás óta. A társadalom elsöprő többsége már boldogan előrenéz, és az euró felé vezető útat is látja. De mit mond erre Varga Mihály? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója
Egy archív BBC-felvételen kiderül, hogy milyen országot álmodtak a rendszerváltás környékén a magyar fiatalok.
A romák sorsát hol szociális ügyként, hol integrációs feladatként kezelik, pedig ezek a szavak elfedik a lényeget: van-e esélyünk valódi magyar állampolgárként élni? Horváth Aladár üzenete a Roma Parlament fórumára.
A leköszönő független országgyűlési képviselő szerint attól függ, hogy lesz-e rendszerváltás, hogy Orbán Viktor börtönbe kerül, vagy sem.
