Schmitt Pál úgy vélte: az új alkotmány megszületésével a magyar történelem új fejezete kezdődik, lezárult a rendszerváltozás. Elmondta: az új alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kétharmados többséget igénylő, sarkalatos törvényekkel együtt megteremtse, kiteljesítse a demokráciát. Az államfő bízik abban, hogy e törvények megvitatásában az ellenzék is részt vesz majd, hiszen - mint mondta - a többségnek és a kisebbségnek is felelőssége van a konszenzus megteremtésében.

Schmitt Pál úgy vélte, a mögöttünk lévő húsz évvel és a régi alkotmánnyal lezárult egy folyamat, a 2012. január 1-jével hatályba lépő közérthető, korszerű, nemzeti és európai alaptörvénnyel így a magyar történelem egy új fejezete kezdődhet, az új alaptörvényre épülő sarkalatos törvényekkel együtt pedig kiteljesedhet a demokrácia.

Az alkotmány egyik legfontosabb újdonsága, hogy felelősséget vállal a határon túl élő magyarokért, de ez a szándék már az első törvények megalkotásánál megmutatkozott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A parlament az elsők között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, deklarálta a nemzeti együvé tartozás napját, és egy manifesztációt fogadott el a nemzet egységéről. Természetes ezek után, hogy az alkotmányban is visszaköszön a felelősség, a kiállás minden magyar emberért – mondta Schmitt Pál, aki úgy vélte: a következő lépés egy újabb sarkalatos törvény lehet a választójog megadásáról.

Én magam szívesen látnám, ha választójogot kapnának a határon túli, saját elhatározásukból állampolgárságot kérő magyar testvéreink, hiszen nehezen tudok elképzelni kétféle állampolgárságot. Csak egyféle van, egy magyar állampolgárság, és akkor a jogok mindenki számára vonatkoznak - fogalmazott a 180 percben a köztársasági elnök.