Már biztos, hogy szavazati joghoz jutnak a határon túli magyarok, a Fidesz-KDNP az alkotmányozás lezárása után látszólag hamar döntött erről. A részleteket, azaz az új választójogi szabályokat egy kétharmados, sarkalatos törvényben fektetnék le az év végéig, a jogszabály-tervezet várhatóan ősszel kerülhet a parlament elé. Mindenesetre a választójog kiterjesztése mellett a kormánypártok több tagja már korábban letette a voksát: Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke például tavaly ősszel vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok, de az év végén Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes is kiállt az ötlet mellett.

„Miért jó, ha a határon túliaknak van szavazati joguk? Mert akkor komolyan kell őket venni, a pártoknak versengeniük kell a szavazatukért” – mondta Semjén Zsolt a Hírszerzőnek tavaly decemberben. Az interjúban arról is beszélt, személyes álláspontja szerint az lenne a jó, ha a határon túli magyarok – a nekik fenntartott mandátumok helyett – a magyarországi választáson induló pártok listáira szavazhatnának. „Egyéni választókerületben persze csak az szavazhat, akinek ott van lakcímkártyája, de nem látom okát, hogy a határon túliakat kizárjuk a listás szavazásból” – tette hozzá.

Egyéni, listás vagy vegyes?

Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője az Indexnek április végén adott interjújában már óvatosabban fogalmazott azzal kapcsolatban, hogyan is szavazhatnának majd a határon túliak. „Két dolgot biztosan tudunk. Az egyik, hogy kétszáz fős parlament lesz Magyarországon. A másik, hogy a határon túli magyar állampolgároknak szeretnénk szavazati jogot biztosítani” – mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy a részletes szabályokról eddig még nem született állásfoglalás, és konzultálni szeretnének többek között a többi párttal, a határon túli szervezetekkel, választási szakértőkkel. „Azt a vitát sem folytattuk le – még a frakciónkban sem –, hogy csak listás, vagy csak egyéni rendszer legyen, vagy maradjon a vegyes. Én azt látom, ma a vegyes rendszernek van a legnagyobb támogatottsága” – mondta.

„A legfontosabb az volna, hogy mindenkinek ugyanolyan feltételek mellett legyen szavazati joga” – mondta a hvg.hu-nak Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint a határon túli voksoknál is érvényesülniük kell az alkotmányos választási alapelveknek, azaz hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos voksolással választják. „Máshol a világban ez általában nem valósul meg, várható, hogy itthon is így lesz” – tette hozzá a szakértő.

Sérülhetnek az alapelvek

Tóth Zoltán szerint fennáll a veszélye, hogy legalább két választási alapelv sérül a határon túliak szavazati jogával. Az általánosság elve – azaz, hogy az állampolgársággal és magyarországi lakhellyel rendelkező nagykorúaknak nem kell más (például nemre, korra, nemzetiségre vonatkozó) feltételt teljesíteniük – azért sérülhet, mert sok esetben ma sem egyértelmű, ki számít magyar állampolgárnak, ráadásul az sem dőlt még el, hogy végül mégsem kell-e majd magyarországi lakóhely a szavazati jog megszerzéséhez. Ennél is nagyobb gond lehet a szakértő szerint az egyenlőség alapelvével – azaz, hogy minden szavazatnak ugyanannyit kell érnie és ugyanannyi szavazatra legyen szükség egy-egy mandátumhoz –, főleg, ha a kormány úgy dönt, hogy a határon túliak csak pártlistákra szavazhatnának, egyéni képviselőkre nem.

Felvetődik az a kérdés is, hogy a határon túliak csak magyarországi pártokra, vagy akár magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túliak által alapított külföldi pártra is szavazhatnának-e. Ez annak fényében még nagyobb jelentőséget nyerhet, hogy Tóth Zoltán szerint a határon túliak által leadott voksok a jövőbeli kormányalakításoknál döntő tényezőt jelenthetnek. A választási szakértő szerint egyébként a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányzó pártok általában az aktuális érdekeiknek megfelelően használják ki a választási szabályok megváltoztatását, és biztos benne, hogy ez Magyarországon is így történik majd.