Török Gábor Baka András korábbi felszólalásait idézve reagált a volt főbíró államfőnek jelölésére
A politikai elemző korábban azt írta, Baka kiváló jelölt lehet a posztra.
#alkotmányozás
Szabó Andrea: Ha az új alkotmány sem lesz a miénk, akkor mi marad nekünk?
A harmadik rendszerváltásnak nem újabb győztes alkotmányára van szüksége. Hanem a mi alkotmányunkra. Olyanra, amelyet ismerünk, értünk, megvitattunk, alakítottunk, népszavazáson erősítettünk meg, és ezért meg is védünk, ha szükséges.
Török Gábor elmondta, szerinte mire kell felkészülnünk az elkövetkező időszakban
A politológus szerint bár sokan töprengtek el azon, hogy mihez kezd a kormány a gazdasággal, a nyugdíjakkal és az adócsökkentéssel, mostanra ezeket a kérdéseket kiszorította két másik vezértéma, és még egy jó darabig el is fogja takarni őket.
Sulyok Tamás: Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam
A köztársasági elnök egy német lapnak adott hosszú interjút az elmúlt hetek történéseiről, és megerősítette, hogy nem mond le. Azt pedig határozottan tagadta, hogy a Fidesz bábja lenne. Úgy véli, a Tisza-kormány „titkos alkotmányozása” politikai zsákmányszerzést készíthet elő.
A magyar emberek még nagyon sok mindent nem tudnak – Magyar Péter a Telexnek
A miniszterelnök ezzel reagált azokra a kritikákra, hogy túl sokat foglalkozik a múlttal. Azt mondta, mindenkinek látni kell, hogyan rabolták le az országot az előző rendszerben, hogy elkezdődhessen az építkezés. A Telexnek adott nagyinterjúban szóba került a kigyulladt mozdony, amiért elnézést kért, Sulyok Tamás, aki keresztbe tehet a törvényalkotásnak, Balásy Gyula, aki papír helyett pénzt küldjön, vagy épp Rogán Antal, akinek van izgulnivalója. Magyar elnézést kért azért, ha néha túl sok.
Kis János szerint csak jóhiszemű jogi megoldással szabadna leváltani Orbán közjogi pozíciókba emelt hűbéreseit
A filozófus szerint a Tisza kétharmados többsége miatt nem vitás, hogy törvényes módon meg lehet szabadulni a Fidesz kinevezettjeitől, de a jogilag lehetséges megoldások közül több is komoly aggályokat vetne fel.
Megkerülhető a parlamenti választás eredménye? Vad tervek az egyik oldalon, kétségek az ellenzéki térfélen
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Jobboldali győzelem miatt bukhat el ismét a chilei alkotmány megújítása
Chilében a jobboldal aratott győzelmet az alkotmányozó tanácsi választásokon.
Ma van az Alaptörvény születésnapja, de mintha már senkit sem érdekelne
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
Márki-Zay Péter: Nem fogunk feles többséggel alkotmányozni, csak népszavazás útján
A CEU Demokrácia Intézetének kerekasztalán vett részt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, ahol szakértőkkel arról beszélgettek, milyen lehetőségei lehetnek az ellenzéknek felülírni a Fidesz-féle Alaptörvényt, amely az ellenzék szerint önmagában alkotmányellenes. Továbbra is az tűnik a legbiztosabbnak, ha a választások után gondolkodnak a kérdésen Márki-Zayék.
A legizgalmasabb parlamenti választás öt forgatókönyve
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.
Fleck Zoltán: Gyakorlatilag majdnem nulla lehet az új kormány mozgástere
Az ellenzéki pártoknak nem lesz könnyű dolga, még akkor sem, ha kétharmados többséggel nyerik a választásokat – mondta Fleck Zoltán, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi munkacsoportját vezető egyetemi tanár.
Szentpéteri Nagy Richard: Akármi történik, rossz lesz, nem lesz békés országunk
Nem csak az ellenzék, a Fidesz győzelme is feszültséget okozna a társadalom egy részében, ugyanis sokan gyűlölik a rendszert, akik most a választás miatt nem vonulnak utcára – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. Úgy gondolja, az ellenzék számára a választás megnyerése sokkal nehezebb lesz, mint aztán kormányozni. Azt kevéssé tartja elképzelhetőnek, hogy az új Parlament az első ülésnapon kimondja, hogy Polt Péter illegitim, azt viszont megvilágította, miért beszélnek mégis erről.
Majtényi László: Gyorsan belebukna Márki-Zay, ha feles többséggel nekimenne az Alaptörvénynek
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat – mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
Balázs Zoltán: Orbán is szembesülhet a kétharmados kormányzásra kalibrált rendszer hátrányaival
Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent majd az ellenzék számára. Interjú.
Sajó András jogtudós: A titkosítások feloldása után derül ki, jogállam-e még Magyarország
Nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy a jogállamiság rendkívüli sérülése esetén alkotmányon kívüli módon alkotmányozzon az ellenzék – mondja Sajó András jogtudós, az e témában született nemzetközi állásfoglalás egyik aláírója. Azt mondja, nem szabad, hogy a jogi képzelet megbénuljon amiatt, hogy csak az az elfogadható, ami benne van az alaptörvényben.
Márki-Zay alkotmányozó népszavazásánál nem jön ki a matek, de ez csak a kisebbik baj vele
Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.
10 éves Orbán bunkósbotja, a kilencszer módosított "gránitszilárdságú" alaptörvény
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Felmerült, hogy Debrecen legyen a főváros, de a kormány elvetette
Az alkotmányozás során vetődött fel ez az ötlet - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón, de később kiderült, csak viccelt.
Kuba is elesik?
Kubában hivatalosan is el fogják ismerni a magántulajdont – ez lesz az egyik eleme a néhány napon belül a parlament elé kerülő alkotmányreformnak.