MTI/EPA/Olivier Hoslet

„Ez önmagában nem egy olyan eredmény, amitől a Fidesznek kétségbe kell esnie. Ez részben kalkulálható veszteség volt. A Fidesz akkora táborral vágott neki a választásokkal, ami csak ellenzékben tartható egyben, a kormányzás során nem” – mondta Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója, amikor arról faggattuk: mennyire tekinthető drámainak, hogy a Szonda Ipsos legfrissebb kutatása szerint hatalmasra, az év eleji 43 százalékról 53 százalékra duzzadt azok tábora, akik egyetlen pártot sem választanának. Noha a Fidesz elveszítette támogatóinak egyharmadát, Krekó arra emlékeztetett, hogy még most is akkora a tábora, mint a három másik parlamenti pártnak együttvéve.

„A népszerűség csökkenése részben levezethető az intézkedések tartalmából: a kormányzat lépéseivel a választók nagyon széles köreinek okoz érdeksérelmet – gondoljunk például a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálatára egy olyan országban, ahol 800 ezer nyugdíjas él. Most kezdik érezni a választók, hogy egyes intézkedések valóban 'húsba vágnak', és ez a helyzet rámutat a szimbolikus politizálás korlátaira is” – magyarázta az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csökkenés a Fidesz kormányzati stílusának is köszönhető.

A népszerűségvesztés "sorsszerű" volt ugyan, de tompítani lehetett volna. A Fidesz olyan helyzetben vette át a kormányzást, hogy ha népszerű intézkedéseket nem tudott volna is hozni rövid távon, nyugodt, "biztonsági" politikával talán csökkenthette volna a népszerűségvesztést. "A kormány 'forradalmi' hevületében drasztikus változásokat akar foganatosítani minden területen a lehető legrövidebb idő alatt. Ezzel egyrészt a szükségesnél több konfliktust vállal, melyeket rendszerint 'erőből' akar megoldani, másrészt a permanens átalakításokkal bizonytalanságot kelt a választók széles rétegeiben – miközben a magyar választók többségében éppen a biztonságigény a legerősebb” – fogalmazott Krekó Péter.

Hasonlóan látja ezt Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Szerinte nehezíti a Fidesz helyzetét, hogy a párt a „fülkeforradalom”, az új alkotmány ígéretével és megalkotásával nagyon magasra emelte saját maga számára a lécet. „Már ellenzékben azt hangoztatta, hogy lehetséges egy merőben más és jobb politizálás a baloldali kormányhoz képest. Kormányra kerülve tovább emelte a tétet, azt üzente ugyanis a Fidesz, hogy a rendszerváltozás óta eltelt húsz év velejéig elrontott időszak volt, ehhez képest merőben más és jobb világ köszönt Magyarországra. A Fidesznek, illetve Orbán Viktornak van ugyan víziója az országról, ám ezeknek a szakpolitikákra való lefordítása már igen sok döccenővel, kapkodással, olykor átgondolatlansággal jár” – magyarázta Nagy Attila Tibor, példaként említve a közoktatási törvény koncepcióival kapcsolatos problémákat.

A stílus is fontos

A népszerűségcsökkenés egyik oka Nagy Attila Tibor szerint az is, hogy az ország „morális megújítása” nem úgy halad, ahogy sokan elvárták volna. „A végkielégítések ügyének már harmadjára volt kénytelen nekifutni a parlament, és egyre-másra derül ki egyes fideszes politikusok nepotizmusra való hajlama. Nem kevésbé fontos a stílus: itt is magas a mérce, mert a 'nemzeti együttműködés rendszere' kifejezés azt sugallja, hogy a kormány döntései előtt kikéri az érintettek véleményét, ehelyett a kormánnyal kevésbé jó kapcsolatot ápoló érdekcsoportok úgy érzik, hogy legtöbbször kész tények elé állítják őket.”

Stiller Ákos

A Fideszt látszólag segíti egyébként a gyenge ellenzék. Krekó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a Fidesz jelentős számú szavazót vesztett az elmúlt hónapokban, az ellenzéki pártok ebből csak korlátozottan tudtak profitálni. „Igaz ugyanakkor, hogy a gyenge és megosztott ellenzék azonban el is kényelmesítette a Fideszt, ami még visszaüthet” – tette hozzá a Political Capital kutatási igazgatója.

„Ijesztő tendencia azonban a bizonytalan szavazók nagyon magas aránya, ami a politikából és a politikusokból való rendkívüli kiábrándultsággal jár együtt” – véli Krekó Péter. „Jelenleg nincsen olyan politikus, akit legalább a választók fele szívesen látna politikai pozícióban, és Orbán Viktornak sem voltak még olyan alacsonyan a népszerűségi mutatói, mint most. A veszély abban rejlik, hogy ha a választók a szocialisták után rövid idő alatt a Fideszből is kiábrándulnak, a jelenlegi politikai kínálatból a harmadik politikai pólust kiépítő Jobbik felé áramolhatnak. Ez az a párt ugyanis, amely az elégedetlenséget a leghangosabban artikulálja, és a kormányzati intézkedések vesztesei számára ez vonzó lehet” – véli az elemző.

Az elemzők szerint nem véletlen, hogy éppen az alacsonyabb társadalmi státuszúak, a bérből és fizetésből élők körében csökkent a Fidesz támogatottsága. „A Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram a már bejelentett szigorító intézkedésekkel (táppénzszigorítás, rokkantsági nyugdíj kérdése, munkanélküli segély csökkentése, közmunkaprogram megváltoztatása) tovább erősítheti az alkalmazotti rétegben lévő ellenérzéseket” – mutatott rá Nagy Attila Tibor. Szerinte a választásokra perdöntő hatást gyakorló mintegy 3 millió nyugdíjas számára vagy nem voltak pozitív üzenetei a Fidesznek, illetve a kormánynak, vagy ha igen, azok elrettentőekre sikerültek – utalt az elemző az inflációkövető nyugdíjemelés lehetőségére, ami aligha tenné lehetővé a nyugdíjak reálértékének növekedését.

A tűzoltókkal nem lesz könnyű dolguk

S miközben a kormány továbbra is gazdasági szabadságharcról beszél, éppen a külső kényszerek miatt kényszerül az államadósság csökkentésére. „Hasonló tüntetéseket és tiltakozásokat láthatunk most Magyarországon, mint a szomszédos Romániában, ahol a kormány eminensen próbálja az IMF-hitelcsomag feltételeit teljesíteni. Világossá vált, hogy nincs 'magyar út', és a várható súlyos kormányzati intézkedések további csoportokat idegeníthetnek el a Fidesztől” – mondta a Political Capital kutatási igazgatója. Krekó szerint elsősorban az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében várható további népszerűségcsökkenés, hiszen a további adómódosításokkal ők járnak majd folyamatosan egyre rosszabbul. „A segélyezésre fordított összegek csökkentése az inaktívak egy csoportját fordíthatja szembe a kormánnyal. Ami pedig a foglalkozási csoportokat illeti, a rendvédelmi dolgozók után a pedagógusok és az orvosok tiltakozhatnak a leghangosabban a tervezett oktatási és egészségügyi reformok miatt” – magyarázta az elemző.

Rendvédelmi dolgozók demonstrációja - Nagyítás-fotógaléria

Stiller Ákos

A rendvédelmi dolgozókkal, pontosabban a tűzoltókkal viszont nem lesz könnyű dolga a kormánynak Krekó Péter szerint. „Ez egy olyan meccs, amelyet a kormány nem tud megnyerni: a tűzoltók a lakosság erős rokonszenvét élvezik, és munkájuk veszélyessége mindenki számára egyértelmű. Így az ő kiváltságaik megnyirbálása várhatóan a lakosság többségében visszatetszést szül. A tűzoltók korkedvezményes nyugdíjazásának megvonása a 'népnyúzó' kormányzati politika szimbólumává válhat. Ha ebben a kérdésben nem próbál kompromisszumot kötni a kormány a tűzoltókkal, azon politikailag még sokat veszíthet” – véli a Political Capital elemzője.

Nagy Attila Tibor ezzel szemben úgy látja, hogy a rendvédelmi dolgozók tüntetései egyelőre nem népszerűségi szempontból veszélyesek a kormányra, hiszen az önkormányzati-kormányzati közalkalmazottak és köztisztviselők nagyobb szavazati csoportot képviselnek. Ugyanakkor a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint az a kép, hogy a parlamenti kapu előtti teret rendvédelmi tüntetők foglalták el, nem azt közvetíti, hogy a kormány kézben tartja a helyzetet. „Gyöngyöspata is élesen megmutatta, hogy komoly elvárás a kormánnyal szemben egy, a közbiztonságot tovább javítani képes rendőrség kialakítása, a kormánynak tehát elemi érdeke volna, hogy az erőszakszervezetének tagjaival minél jobb kapcsolatot alakítson ki. Ez a konfliktus ehelyett inkább gyengíti a rendvédelmieknek a kormány iránti lojalitását” – magyarázta Nagy Attila Tibor.

Erőteljes figyelmeztetés

A legújabb közvélemény-kutatási adatok erőteljes figyelmeztetésnek tekinthetők a Fidesz számára – véli Nagy Attila Tibor. „A Fidesz népszerűségének esése 10 éves mélypontját érte el, legalábbis a Szonda Ipsos adatai szerint a párt legutoljára 2001-ben rendelkezett az összes szavazók 24 százalékával, illetve a 2002 végén 25-26 százalékkal. Ha tendenciájában nézzük az eredményeket, akkor egyértelmű a helyzet komolysága: a Fidesz ugyanis eddig soha nem látott népszerűségi csúcsról zuhant lefelé. A Szonda szerint az első Orbán-kormány első évében a Fidesz támogatottsága az összes szavazó körében 35 százalékról 26 százalékra, a második Orbán-kormány idején viszont 41 százalékról 24 százalékra csökkent, ami amellett, hogy nagyjából 800 ezer szavazó elvesztését jelenti, az 1998-99 közöttinél nagyobb visszaesés” – emlékeztetett a Méltányosság elemzője.

A Fidesznek továbbra is az a szerencséje, hogy ellentétben első kormányzati ciklusával, nem áll vele szemben sem mandátumszámban, sem népszerűségben erős és nagy ellenzék – mondta Nagy Attila Tibor. A Fidesz 2014-es választási veresége szerinte ettől még bekövetkezhet, de úgy véli, botorság volna előre inni a medve bőrére, hiszen 2002-ben is csak nagy üggyel-bajjal tudta legyőzni az akkor lényegesen jobb állapotban lévő ellenzék a kormányon lévő Fideszt.