„Mindenki retteg, félti az állását” – jelentette ki a jelenlegi helyzetről a hvg.hu-nak Virág Péter, a Duna Televízió Üzemi Szakszervezetének (DTV ÜSZ) elnöke, amikor arról faggattuk, milyen a hangulat most a közmédiában. A kollégák azért tartanak a kirúgásoktól, mert azok az év elején, újonnan kinevezett vezetők döntenek majd sorsukról, akik nemhogy eddig elért eredményeiket, munkájukat, de még személyiségüket sem ismerik, ezért elképzelésük sincs döntésük alapjairól – vázolta a tényeket az elnök, majd folytatta: az egyes területek vezetői elbeszélgettek az alkalmazottakkal, de volt olyanra is példa, hogy a felsőbb vezető az alatta levő irányítóval konzultált arról, kit lenne érdemes elbocsátani, ez azonban nem nyugtatott meg senkit. A kérdés itt csupán az, a végleges döntésben ezek a megállapítások mennyit nyomnak a latba.

Varga Júlia, a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) elnöke hangsúlyozta, súlyos hiba lenne, ha előbb a kirúgásokat vinnék véghez, és csak utána terveznék meg a műsorokat és határoznák meg a koncepciót. Így is „fordítva ülnek a lovon”. „A június 1-jén munkába álló Rockenbauer Zoltán (a Fidesz volt politikusa - a szerk.) honnan tudná, hogy milyen kollégák dolgoznak például a rádió kulturális szerkesztőségében, ezért milyen műsorhoz kire van szükség? A rádióban nem tudunk tájékozódó beszélgetésekről sem, így aggódunk, hogy a többségükben tévéből kinevezett vezetők hogyan mérlegelnek majd a rádiósok sorsáról.”

HVG Archív

A sajtóban ellentétes adatok és „tények” jelentek meg arról, hogy a főszerkesztőknek meddig, hányszor és hány emberre kell összeírniuk az elbocsátottak nevét. A legelterjedtebb verzió szerint május 16-ig kell leadniuk az első listát, ami 500 fő „kirúgását” jelenti, majd lesz egy második kör is, ahol szintén ugyanennyi munkavállalót bocsátanak el. Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója a divíziókkal történő konzultáció során cáfolta ezeket a „híreszteléseket”. Kizárólag azt határozta meg, hogy a főszerkesztők május 16-ig gyűjtsék össze azok nevét, akiktől a jövőben megválnának, azt azonban nem kötötte ki, a listán mennyi névnek kell szerepelnie. Az igazgató állítása szerint az összeírt nevek nem lesznek véglegesek, a döntésről további megbeszéléseket folytatnak majd a főszerkesztőkkel.

Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója korábban a sajtóban azzal próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy a létszámleépítés során az emberi és egzisztenciális szempontokat legalább annyira figyelembe veszi, mint a gazdálkodási és szakmai megfontolásokat. Az integrációval, az intézmények egy helyre költöztetésével, a párhuzamosságok megszüntetésével és a létszámleépítéssel felszabaduló forrásokat minőségi produkciók készítésére fordítja majd. Mint azt az MTVA Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a létszámleépítéssel akár milliárdokat is megspórolhatnak, amit tartalomkészítésre fordítanak majd, ám az új struktúra elfogadása még folyamatban van, és a gyártási igazgatóság egyelőre a megvalósítás lehetőségén dolgozik.

Ahhoz, hogy véglegesen kialakuljon a Fidesz kétharmados többségével megalkotott közmédia, ki kell alakítani az MTVA egységes szerkezetét. Ehhez meg kell szüntetni az eddigi rádiós-televíziós struktúrát (mai elnevezéssel: divíziókat), ezért az a közelmúltban nemcsak átvilágításon, hanem kollektív átszervezésen esett át, amikor elkezdték megszüntetni a munkaköri párhuzamosságokat. Így a négy pénzügyi osztály, a négy kommunikációs igazgatóság és a négy HR helyett egyet hoztak létre. Ám nemcsak összevonták a szervezeti egységeket, hanem újakat is létrehoztak. A szakszervezetek tudomásul vették az egységesítési folyamatot, mégis kifogásolják, hogy nincs tisztázva, a közmédiának milyen alapelveket szánnak, továbbá a létszámleépítés valójában kinek vagy kiknek az érdekében áll.

Annyi azonban biztos, hogy a változással dupla vezetői gárdát hoztak létre. Böröczék szerint a létszámleépítésre azért is van szükség, mert ráfizetéssel működik a közmédia, éppen ezért megszüntetnék az egyeseknek évek óta járó milliós fizetéseket és a 6-8 hónapos végkielégítéseket. Szerintük a 64 milliárd forintos költségvetés nem bírja el a 3463 munkavállaló idei bér- és járulékköltségeit, ami 20 milliárd forintot tesz ki. Erre a FRÁSZ elnökasszonya a következőképpen reagált: „Senki nem akadályozta meg a vezetőket abban, hogy a milliós fizetéssekkel 'nem dolgozókat' kirúgják. Az is kérdés persze, hogy miért nem foglalkoztatták őket, mégis, ettől még nem kell egy egész szakmát félelemben tartani” – majd hozzátette: a múltbeli eseményeket tekintve a rádiós szakma túl van egy nagy átvilágításon, háromlépcsős létszámleépítésen, ezzel, amennyire lehetett, lecsupaszították őket.

HVG Archív

Varga Júlia szerint a tisztázatlan irányvonal miatt nyitott kérdés maradt, a rádiósoknak kevés létszámmal kell kizárólag telefonos interjúkat, stúdióbeszélgetéseket készíteniük, vagy míves rádiójátékokat, riport- és dokumentumműsorokat várnak több, felkészült kollégával. Emellett az sem tudható, hogy az újonnan megválasztott főszerkesztők hogyan fogják a speciális műsorokhoz kiválasztani a szakembereket, ha még a műsorok kitalálása előtt elbocsátják őket. A nonprofit zrt.-k – amelyeknek kizárólag a műsorok megálmodása, megrendelése és átvétele a feladata – az elmúlt fél év alatt még nem dolgoztak ki új műsortervet, vagy ha kidolgoztak is, nem tájékoztatták róla a munkatársakat. A műsorokkal kapcsolatos kérdőjelek mellett számos más tisztázatlan körülmény is van – állítja. Szerinte többek között nem tudni, hogy milyen az együttműködési-hatásköri viszony a nonprofit zrt.-k, a munkavállalókat tömörítő MTVA divíziói és az új főszerkesztőségek között. Ki kit utasíthat, ellenőrizhet. Ez az együttműködési rendszer a most véleményezés alatt álló új szervezeti és működési szabályzat tervezetéből sem derül ki egyértelműen.

Május 6-án a változások tisztázása miatt a szakszervezetek közösen meghívták az MTVA vezérigazgatóját, hogy érdemben tárgyaljanak a létszámleépítésről és a strukturális változásokról, mert korábban ígéretet tett arra, hogy a végleges döntések előtt tárgyalásokat folytat velük. Ám a találkozás nem járt sikerrel. „Az igazgató nem tudta részletesen megmondani, hogy mire készül pontosan" – adott felháborodásának hangot Lázár András, a közmédiumok szakszervezeteinek ágazati elnöke. Hozzátette: elkeserítő, hogy régen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke megígérte, nem lesz leépítés, sőt, akkoriban minőségi műsorgyártó televízióról és rádió létrehozásáról is beszélt. Ennek ellenére most pontosan az ellenkezője történik: nem tudni, kit, miért, milyen cél érdekében küldenek el vagy tartanak meg, és azt sem tudni, a jövőben lesz-e igény arra, hogy a munkavállalókkal és velük együtt a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytassanak – mondta.