Orbán Viktor első fokon elbukta a 24.hu elleni perét, társadalmi egyeztetés indul a közmédiáról, jövő héten megszüntethetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ez a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azt mondta, már az új vezetők kinevezéséig tartó átmeneti időszakban is bevonják a szakmai szervezeteket és a civileket.
Ennek ellenére az ominózus eset után egy nappal visszahívták a szerb közmédia világbajnoki műsorába, hogy az Argentína–Ausztria-meccsen is szakkommentátorként közreműködjön.
Több törvényről is szavaztak az Országgyűlés keddi ülésén.
Trükkös vezetőtanácsi kinevezésekkel, a médiailleték eltörlésével és forrásmegvonással érik el Európa több országában a közmédia függetlenségének korlátozását úgy, hogy látszólag teljesítik az Európai Médiaszabadság 2025-ben elfogadott rendelkezéseit (EMFA). Körkép az európai közmédia helyzetéről Athéntól Bécsen át Prágáig.
A cseh kormány a költségvetésből adna pénzt az állami rádiónak és tévének, amelyek eddig közvetlenül szolgáltatási díjakból gazdálkodtak. A tervezet ellenzői az orbáni magyar és a Robert Fico-féle szlovák kormánymédia cseh megfelelőjének kialakításától tartanak.
A Tisza Párt új médiatörvény-tervezete határozottan jó irányba lép: megkezdi a média demokratikus rendszerváltását. Tartós és hatékony médiairányítási rendszer azonban akkor születhet belőle, ha nemcsak lebontja a pártpolitikai túlhatalmat, hanem intézményesen garantálja a média szakmai autonómiáját.
Kassai Zsigmond szerint a közmédia függetlenségét nem lehet pusztán új testületek felállításával garantálni.
A digitális platformok totálissá válnak, pedig mérhetetlen kárt okoztak nemzeti-politikai és kulturális szinten. Társadalmi médiatudatosságra és elismert, hiteles közmédiára van szükség.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint olyan közmédiát szeretnének, amely egyszerre hiteles, objektív, informatív és szórakoztató, valamint hozzájárul a magyar társadalom lelki és szellemi egészségének helyreállításához az elmúlt 16 év után.
Paritásos testületek, megpályáztatott vezetői állások, leválasztott hírügynökség – számos részletében követi végre az európai utat a közmédiáról szóló törvénytervezet. Maradt azonban benne néhány olyan szabály, amivel visszaélve aláásható a szerkesztőségek függetlensége.
Kulka, Gálvölgyi, Bródy is tiltólistán volt a kultúráért felelős államtitkár Parlamentben elmondott beszéde szerint.
Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt a közmédia „hazug hírszolgáltatása” felfüggesztése a választás után. Ez elmaradt, de most itt a rendszer teljes átalakítását ígérő törvényjavaslat. Megszűnik az MTVA és a Duna médiaszolgáltató, a tulajdonosi jogokat gyakorló új testületbe pedig a pártok és a szakma is jelölhet tagokat. Az új vezetők kinevezéséig az irányítást Tarr Zoltán miniszter veszi a kezébe.
Andy Vajna halála után újabb központosítás kezdődött, a Nemzeti Filmintézet magához vonta a sorozatrendelés jogát is, ami paradox helyzetet eredményezett a közmédiában – mondta el az előző kormánnyal kiemelten jó kapcsolatot ápoló Kálomista Gábor.
A tárcavezető felsorolta, ez a pozíció milyen feladatokkal jár majd.
A közszolgálati média függetlensége körüli viták fontosak és szükségesek. A digitális platformok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia azonban már ma alapvetően alakítják a nyilvánosság működését. A közszolgálatiság jövőjének ezért nemcsak a demokratizálás, hanem a megváltozott médiakörnyezethez való alkalmazkodás kérdésére is választ kell adnia.
Az egyik fő kampányígéret valósulhat meg a közmédia átalakításával.
A Magyar-kormány várhatóan a médiatörvény újraszabásával új struktúrába rendezi át az elmúlt 16 évben propagandagyárrá silányult állami televízió- és rádiócsatornákat.
A közmédiát ugyan megbírságolták, amiért a Fidesz bújtatott politikai reklámokat tett közzé a különböző csatornákon, de ez kevés a jogvédő szervezetek szerint.
