A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a mérés az adott évfolyamokon – kevés kivételtől eltekintve - minden tanuló számára kötelező, így abban az idén összesen 387 158 diák vesz részt. Az érintett diákok a mérés napján nem vesznek részt tanórákon.

A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem olyan, sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket mérnek, mint az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás. A többi évfolyamon a tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók miként képesek alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban - olvasható az Oktatási Hivatal közleményében, amely kiemeli: a teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló gyengébb vagy erősebb képességű.

A mérés szervezőinek nem célja, hogy a feladatlapokat minden tanuló könnyen megoldja, hiszen az ország legjobb és leggyengébb diákjai ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg. A mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják majd a felmérést, mások szerint az túlságosan könnyű lesz - írták.

A mérési rendszer fontos – elsősorban a tanulók szüleit érintő – részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő kérdőívek. Ezeket a mérés megírása előtt vagy azt követően kapják kézhez az érintettek. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti - tájékoztat a közlemény, amely szerint a kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám az a tanulók és szüleik számára önkéntes.

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február 28-áig. Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, és összehasonlítsa azt a többi iskola teljesítményével. A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, melyet mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartanak számon - áll a kommünikében.