Kommunikációs szempontból a Mol-csomag felvásárlása bizonyos szinten siker az „erős Magyarországot” ígérő kormány számára, ugyanakkor a széles rétegeket érintő, egyre erősebb társadalmi ellenállást kiváltó kiadáscsökkentések kapcsán sokan meg fogják kérdőjelezni a megaberuházás szükségességét és időzítését - mondta a hvg.hu-nak Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője.
A Szurgut a Mol erős régiós pozíciója, kitermelési lehetőségei és a Nabucco-ban betöltött szerepe miatt fektetett be korábban a magyar vállalatba, azaz elsősorban stratégiai és nem üzleti okok játszottak szerepet a döntésben – magyarázta a hvg.hu-nak Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője. Gimes szerint a Mol menedzsmentje ugyanakkor 2009-ben sikeresen védte meg pozícióit az oroszokkal szemben, így gyakorlatilag több mint két éve patthelyzet alakult ki. „Hiába volt a Szurgut a legnagyobb részvényes, jogait nem tudta gyakorolni, kivonulni azonban nem szándékozott. Mivel a Szurgut eddig sem tudta befolyásolni a Mol döntéseit, így a felvásárlásnak elvileg a vállalat stratégiáját érintő azonnal következményei nem lesznek, ugyanakkor a tranzakció következtében a magyar állam vált a Mol legnagyobb részvényesévé – a magánnyugdíjpéntári vagyon kapcsán tovább 2,4 százalék került állami kézbe –, ezért elvileg nagyobb befolyása lehet a cég irányításában” – mondta az elemző.
Gimes Gergely emlékeztetett rá, hogy a kormányváltás után a Fidesz egyértelművé tette, a stratégiai jelentőségű magyar vállalatokban növelni akarja az állam befolyását, aminek első lépéseként a Mol legnagyobb részvénypakettjének visszaszerzését tűzték ki célul. „Az elmúlt évben ennek megfelelően folyamatos, sokáig eredménytelen tárgyalások zajlottak a magyar és az orosz fél között, melyek során – a kiszivárgott hírek szerint – három téma került szóba: a Mol helyzete, a Malév visszaszerzése, valamint a paksi atomerőmű bővítésében való esetleges orosz részvétel. Valószínűsíthető, hogy a három ügyben egymással összefüggő megegyezések születnek, ezért a mostani döntés eredményeként a másik két ügyben a magyar fél tehet majd engedményeket” – véli az elemző.
Fellegi Tamás bejelentése szerint a kormány az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt részéből fedezi az 1,88 milliárd euró összértékű felvásárlást. „Ennek ebben a formában valóban nincs hatása a költségvetési hiányra vagy az államadósságra, ugyanakkor ez inkább könyvelési kérdés, az IMF-hitelt is törleszteni kell a Valutaalapnak. Hozzá kell tenni, hogy a lépéssel, még ha hitelből is, de a kormány áron alul jutott egy elvi szinten bármikor értékesíthető vagyontárgyhoz” – mutatott rá Gimes Gergely.
A Political Capital elemzője szerint kommunikációs szempontból a felvásárlás bizonyos szinten siker az „erős Magyarországot” ígérő kormány számára, ugyanakkor a széles rétegeket érintő, egyre erősebb társadalmi ellenállást kiváltó kiadáscsökkentések kapcsán sokan meg fogják kérdőjelezni a megaberuházás szükségességét és időzítését. Ráadásul szerinte külön támadási felületet jelent a Fidesz számára, hogy az önrendelkezés visszaszerzésének irányába tett lépés fedezetét a korábban sokat bírált Valutaalap hitele jelenti.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
