Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A Szurgut a Mol erős régiós pozíciója, kitermelési lehetőségei és a Nabucco-ban betöltött szerepe miatt fektetett be korábban a magyar vállalatba, azaz elsősorban stratégiai és nem üzleti okok játszottak szerepet a döntésben – magyarázta a hvg.hu-nak Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője. Gimes szerint a Mol menedzsmentje ugyanakkor 2009-ben sikeresen védte meg pozícióit az oroszokkal szemben, így gyakorlatilag több mint két éve patthelyzet alakult ki. „Hiába volt a Szurgut a legnagyobb részvényes, jogait nem tudta gyakorolni, kivonulni azonban nem szándékozott. Mivel a Szurgut eddig sem tudta befolyásolni a Mol döntéseit, így a felvásárlásnak elvileg a vállalat stratégiáját érintő azonnal következményei nem lesznek, ugyanakkor a tranzakció következtében a magyar állam vált a Mol legnagyobb részvényesévé – a magánnyugdíjpéntári vagyon kapcsán tovább 2,4 százalék került állami kézbe –, ezért elvileg nagyobb befolyása lehet a cég irányításában” – mondta az elemző.
Gimes Gergely emlékeztetett rá, hogy a kormányváltás után a Fidesz egyértelművé tette, a stratégiai jelentőségű magyar vállalatokban növelni akarja az állam befolyását, aminek első lépéseként a Mol legnagyobb részvénypakettjének visszaszerzését tűzték ki célul. „Az elmúlt évben ennek megfelelően folyamatos, sokáig eredménytelen tárgyalások zajlottak a magyar és az orosz fél között, melyek során – a kiszivárgott hírek szerint – három téma került szóba: a Mol helyzete, a Malév visszaszerzése, valamint a paksi atomerőmű bővítésében való esetleges orosz részvétel. Valószínűsíthető, hogy a három ügyben egymással összefüggő megegyezések születnek, ezért a mostani döntés eredményeként a másik két ügyben a magyar fél tehet majd engedményeket” – véli az elemző.
Fellegi Tamás bejelentése szerint a kormány az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt részéből fedezi az 1,88 milliárd euró összértékű felvásárlást. „Ennek ebben a formában valóban nincs hatása a költségvetési hiányra vagy az államadósságra, ugyanakkor ez inkább könyvelési kérdés, az IMF-hitelt is törleszteni kell a Valutaalapnak. Hozzá kell tenni, hogy a lépéssel, még ha hitelből is, de a kormány áron alul jutott egy elvi szinten bármikor értékesíthető vagyontárgyhoz” – mutatott rá Gimes Gergely.
A Political Capital elemzője szerint kommunikációs szempontból a felvásárlás bizonyos szinten siker az „erős Magyarországot” ígérő kormány számára, ugyanakkor a széles rétegeket érintő, egyre erősebb társadalmi ellenállást kiváltó kiadáscsökkentések kapcsán sokan meg fogják kérdőjelezni a megaberuházás szükségességét és időzítését. Ráadásul szerinte külön támadási felületet jelent a Fidesz számára, hogy az önrendelkezés visszaszerzésének irányába tett lépés fedezetét a korábban sokat bírált Valutaalap hitele jelenti.
