Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
| Mihályi: IMF-pénzből nem |
Több mint csúsztatás, hogy az IMF-pénzből vette meg Magyarország a Mol-részvényt az oroszoktól, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank tartaléka erre nem használható, az MNB nem folytathat tőzsdei ügyleteket – hangsúlyozta a Megbeszéljükben Mihályi Péter közgazdász, aki szerint ez kommunikációs fogás, amit azonban valószínűleg ki fog kérni magának az IMF. A tranzakció Orbán Viktor korábbi lépésének korrigálása - jelentette ki. 2000-ben az első Orbán-kormány idején befagyasztották a gázárakat, amitől zuhanni kezdtek a Mol-részvények, a cég sok száz milliárdos veszteséget szenvedett. Az osztrákok éltek is az alacsony árfolyam kínálta lehetőségekkel, és bevásároltak magyar Mol-papírokból, amin aztán 16 százalékot nyertek azzal, hogy eladták az oroszoknak. Mi ezt most tőlük 34 százalékkal többért vásároltuk vissza. Nem biztos, hogy ez volt a megfelelő pillanat 500 milliárddal növelni az államadósságot - vélekedett. |
A kormányfő szerint ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást. Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása - fogalmazott Orbán Viktor, aki kijelentette: "nemzetstratégiai szempontból egyik legjelentősebb és közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatunkat most sikerült biztonságba helyeznünk".
A kormányfő közölte: Magyarország és Közép-Európa megújításának egyik kulcsa az energiafüggőség csökkentése és a nemzeti ipar újjáélesztése. "Erős magyar és erős közép-európai vállalatokra van szükség, hogy a XXI. században versenyképes legyen a régió és Magyarország. A Mol ilyen vállalat" - mondta.
A vételár 500 milliárd, az IMF-hitelből fedezik
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter később bejelentette, hogy a Mol-csomagot 1,88 milliárd euróért szerezte vissza a magyar állam az orosz cégtől. "A részvényvásárlást a magyar állam a már korábban lehívott IMF-hitelből finanszírozza, így a tranzakció nincs közvetlen hatással a magyar államadósság mértékére, vagy a költségvetési hiány szintjére" - hangsúlyozta Fellegi a minisztérium közleménye szerint. A vásárlást várhatóan augusztus végéig lezárják. Piaci megállapodás született áprilisban, aminek a szövegezése mostanra zárult le - tette hozzá Fellegi, aki szerint nem csomagban történt a megállapodás, a részvénycsomagért semmi mást nem adtak az oroszoknak, csak a vételárat.
Orbán Viktor mai bejelentése közben. Visszaszerezték
MTI Fotó: Beliczay László
A részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd - jelezte a miniszter, aki szerint a kormány támogatja a Mol stratégiáját és menedzsmentjét. A mostani ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt - tette hozzá Fellegi, aki elmondta, a Szurguttal aláírt megállapodást az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. A Fellegi-tájékoztató előtt még a Bloombergre hivatkozva a Napi Gazdaság azt írta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 500 millió eurós kötvénykibocsátást tervez, feltehetően ebből fizethetnék ki a Mol-csomag árát.
A Mol részvényeinek kereskedését kedden nem sokkal 13 óra után függesztették fel a Budapesti Értéktőzsdén egy árfolyambefolyásoló információ várható bejelentése miatt. A felfüggesztés előtt a részvények kedden több mint 4 százalékkal, 910 forinttal 23 310 forintra drágultak.
A Szurgutnál hallgatnak a tranzakcióról
A Szurgutnyeftyegaz sajtóosztályán kedden az MTI kérdésére nem kommentálták Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését. Az orosz cég, amely februárban még azt jelezte, nem kíván megválni a részesedésétől, korábban több pert is indított a Mol ellen, mert tulajdonrészét eddig nem jegyezték be a magyar cég részvénykönyvébe, így a fontos döntéseket meghozó közgyűléseken sem tudott szavazni. A pereket a Szurgut elvesztette, így több évig úgy volt tulajdonrésze a Molban, hogy nem befolyásolhatta annak irányítását. A részesedését egyes információk szerint korábban azért nem jegyezték be a Mol-részvénykönyvbe, mivel az orosz vállalat nem tárta fel hitelt érdemlően a tulajdonosi hátterét.
Orbán Viktor és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója Csanádpalotán az Arad és Szeged közötti földgázvezeték átadásán
Túry Gergely
A Szurgut még 2009-ben vette meg a Mol-csomagot az osztrák OMV-től 1,4 milliárd euróért. Bevásárlásának előtörténete egyébként még a 2000-es évek elején kezdődött, amikor az OMV Mol-részvényeket kezdett vásárolni, ezt követően pedig hosszú éveken keresztül 10 százalékos részesedéssel bírt a hazai vállalatban - írta a Portfolio.hu. Az újabb jelentősebb ugrásra 2007-ben került sor, ekkorra a Megdet Rahimkulovtól vásárolt jelentős Mol-pakettnek köszönhetően már 21 százalékos részesedéssel bírt az OMV a Molban.
A Mol és a Szurgutnyeftyegaz különös együttléte egyik félnek sem volt igazán kívánatos. A Molnak kellemetlen volt, hogy egyik legnagyobb tulajdonosával kibékíthetetlen vitában áll, ráadásul ez a helyzet veszélyeztethette alapanyagellátását. A Szurgut viszont vásárolt valamit igen sok pénzért, amit nem használhatott a szándékai szerint, s a helyzet ráadásul megalázó is volt számára.
