Az általános indoklás szerint a törvényjavaslat célja: "elsősorban a Széll Kálmán-tervben foglaltak végrehajtása, valamint az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet, az egészségbiztosítás területén".   

Fontos cél, hogy a táppénz a lehető leginkább megfeleljen rendeltetésének, vagyis, hogy a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást. Továbbá, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkentsék.

A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a táppénzen lévők a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, amennyiben a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. Ennek célja, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, így hamarabb visszanyerjék egészségüket, munkavégzési képességüket.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása - írja a javaslat. Ezért a júliustól életbe lépő a szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a gyártókra kiszabható bírság maximumát 25-ről 500 millió forintra emelik. Meghatároznák továbbá a preferált referencia ársávot, amely a referenciatermék mellett az annál olcsóbb, valamint a legfeljebb öt százalékkal drágább gyógyszerek körét jelenti. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a szakmai rendezvényeket a jövőben kötelező lesz előre bejelenteni.

Az egészségügyi törvény rendelkezik továbbá a közoktatási intézményekben "teljes körű iskolai egészségfejlesztés" bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is. A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel az indoklás szerint tagjainak kiválasztása és egyéb eljárási szabályok körül kialakult viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Feladatait, a május elsejével felálló új szakmai kollégiumi rendszer látja majd el.

Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi. Kimondja: a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani". Eszerint a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve a közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni abban az esetben, ha az ügyeleti feladatok, illetve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalmazása miatt a rendes munkaidő egészét – egészségügyi ügyeleten kívül – nem dolgoztatta le a munkáltató.
A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget.