Lázár János azt mondta, a büntetőeljárási törvény módosítása - ahogy ő nevezi, a "tisztaság és gyorsítás" törvénycsomag - miatt nincs feszültség a kormány és a frakció között, az igazságügyi államtitkár kritikáját megfontolják. A politikus szerint az elmúlt húsz évben többek között azért rendült meg a közbizalom Magyarországon az állammal szemben, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak. Példaként említette a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet. A parlament alkotmányügyi bizottsága által kedden beterjesztett "tisztaság és gyorsítás" nevű törvénycsomag célja éppen ennek megakadályozása, az ország érdeke ugyanis az, hogy az igazság minél hamarabb kiderüljön - hangsúlyozta.

A törvénymódosítási javaslat két leginkább vitatott pontjáról szólva kifejtette: a bírósági munka hatékonyabbá tételét szolgálja az az elképzelés, amely szerint az ügyészség megkapná azt a lehetőséget, hogy az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyekben maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Indoklása szerint például a Fővárosi Bíróság olyannyira leterhelt, hogy az ilyen típusú bűncselekmények tárgyalására évekre van szükség, míg más megyei bíróságok alkalmasak arra, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket, mert nincs olyan mértékű leterheltségük.

A másik bírált passzusra, a fogvatartottak védővel való érintkezésének tervezett korlátozására kitérve azt mondta, a kiemelt jelentőségű ügyekben fontos az, hogy a nyomozati szakasz legelején a védővel való érintkezést korlátozni lehessen "az igazság felderítése érdekében". Közölte ugyanakkor, hogy nyitottak az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokra, és - áttekintve a nemzetközi gyakorlatot is - változtatni fognak az eredeti indítványon: nem 48, hanem 24 óra lesz a védővel való érintkezés korlátozásának időtartama, "de korlátozható lesz a bűncselekmény felderítése, a nyomozás sikeressége és az állam büntetőigényének érvényesítése érdekében".

A rendelkezés mind a hatályban lévő alkotmánnyal, mind az új, január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel ellentétes, utóbbi szerint ugyanis „a büntető eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez” - mondta a törvényjavaslatról Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, aki szerint az ilyen eljárások nem a demokráciákban, hanem a diktatúrákban megszokottak.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője a hvg.hu-nak elmondta: 1990 és 1995 között létezett a 120 órás őrizet lehetősége, ám az a Magyarország által 1992-ben ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes volt, így 1995. február 15. óta ismét legfeljebb három napos lehet az őrizet ideje. Hozzátette: az ötnapos őrizet - de még a négynapos is - ellentétes az emberi jogi bíróság gyakorlatával is.

A védővel való kapcsolattartás korlátozása ellentétes a magyar büntetőeljárásról szóló törvénnyel, a hatályban lévő alkotmánnyal és a jövőre hatályba lépő alaptörvénnyel is” - erősítette meg Pelle Andrea. Megjegyezte: „minderről egy leendő alkotmánybíró beszélt, a jelölése nyilvánosságra hozatalának napján”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint is sérti a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket is. Az uniós büntetőeljárási irányelvtervezet szerint „amennyiben egy terhelt személyi szabadságát az eljárás bármelyik szakaszában elvonják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a terhelt vagy védője megismerhesse azokat az ügyiratokat, amelyek a fogva tartás megalapozottsága szempontjából relevánsak”. A bizottság - amely a tervezet elemeit abszurdnak nevezte - kifogásolta azt is, hogy a javaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.