Alkotmányt, törvényt és uniós jogot is sért a fideszes terv

A jelenlegi alkotmányt, az új alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és egy készülő uniós irányelvet is sért a Fidesz azon törvényjavaslata, amelynek alapján az őrizet idejét bizonyos gazdasági bűncselekmények esetén öt napra emelnék, az őrizetbe vetteket pedig két napig az ügyvédjüktől is eltiltanák.

Alkotmányt, törvényt és uniós jogot is sért a fideszes terv

A törvényjavaslat bevezeti a kiemelt jelentőségű bűncselekmények fogalmát; amelyeknek az esetében – a tervezet szerint – 72 óráról 120 órára emelkedik az őrizetbe vétel ideje. A javaslatban az áll, hogy az őrizetbe vett személy az első 48 órában nem találkozhat a védőjével, ugyanakkor az első 72 órában ki kell hallgatni. Amennyiben a kihallgatásra az első 48 órában kerül sor, az őrizetbe vett ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatáson.

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, kiemelt jelentőségű ügynek számít majd egyebek mellett a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a hivatali visszaélés, az adócsalás, a pénzmosás, a csődbűncselekmény, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. A kiemelt ügyek esetében az ügyész dönthetné el, hogy melyik bíróságon emel vádat.

Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke a tervezetet a büntetőeljárások gyorsításával indokolta. Megkerestük az ügyben az alkotmánybírói posztra készülő Balsait, aki lapunkat Cser-Palkovics Andráshoz, „a törvény gazdájához” irányította. Ez azért sajátos, mert a törvényjavaslatot Balsai István jegyzi (pdf), csakúgy, mint a Kövér László házelnöknek írt kísérő levelet.

MTI Koszticsák Szilárd

Szerdai sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András bizottsági alelnök, a törvényjavaslat benyújtója közölte: készek a kompromisszumra a 48 órás időszak rövidítését illetően, ám a védőtől való elzárást szükségesnek tartják, „ha nincsenek ilyen korlátozó szabályok, az első pillanattól az eljárás lassítása lesz a cél”.

Csak befolyásolásra jó

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő szerint a rendelkezés mind a hatályban lévő alkotmánnyal, mind az új, január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel ellentétes, utóbbi szerint ugyanis „a büntető eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez”. A szocialista politikus úgy fogalmazott: az ilyen eljárások nem a demokráciákban, hanem a diktatúrákban megszokottak.

A szocialisták szerint a javaslat koncepciós eljárások alapjait rakja le. Az MSZP kritikájára reagálva Balsai István annyit mondott: „adjanak be módosító indítványt”.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője a hvg.hu-nak elmondta: 1990 és 1995 között létezett a 120 órás őrizet lehetősége, ám az a Magyarország által 1992-ben ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes volt, így 1995. február 15. óta ismét legfeljebb három napos lehet az őrizet ideje. Hozzátette: az ötnapos őrizet – de még a négynapos is – ellentétes az emberi jogi bíróság gyakorlatával is.

„A védővel való kapcsolattartás korlátozása ellentétes a magyar büntetőeljárásról szóló törvénnyel, a hatályban lévő alkotmánnyal, és a jövőre hatályba lépő alaptörvénnyel is” – mondta Pelle Andrea. Megjegyezte: „minderről egy leendő alkotmánybíró beszélt, a jelölése nyilvánosságra hozatalának napján”.

A TASZ ügyvivője szerint a törvényjavaslatban foglaltak – Balsai állításával ellentétben – nem gyorsítják meg az ügymenetet, legfeljebb „a nyomozóhatóság befolyásolási szándékát könnyíti meg”.

Védd magad!

Cser-Palkovics András
Túry Gergely
Cser-Palkovics András szerint a javaslat nem alkotmánysértő, mert a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény is csak azt rögzíti, hogy az eljárás alá vont személyt minden eljárási szakaszban megilleti a védelemhez való jog, azt viszont nem, hogy az eljárási szakaszok alatt minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét. Az alkotmányügyi bizottság alelnöke az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: „a védelemhez való jog nem azonos a védővel való érintkezéssel”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint is sérti a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket is. A bizottság – amely a tervezet elemeit abszurdnak nevezte – kifogásolta azt is, hogy a javaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

A törvényjavaslat szerint „a nyomozási bíró eljárásában köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg”.

Amint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi: az uniós büntetőeljárási irányelvtervezet szerint „amennyiben egy terhelt személyi szabadságát az eljárás bármelyik szakaszában elvonják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a terhelt vagy védője megismerhesse azokat az ügyiratokat, amelyek a fogva tartás megalapozottsága szempontjából relevánsak”.

Ha nem kívánják megsérteni...

A bizottság szerint a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményének az úgynevezett fegyveregyenlőség elvét is sérti. (A fegyveregyenlőség a büntetőjogban a vádnak és a védelemnek a jogegyenlőségét jelenti.) „A fegyveregyenlőség elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete alapvetően fontos ahhoz, hogy az ügyfele fogva tartásának jogszerűségét cáfolni tudja” – idézi az egyezményt a Magyar Helsinki Bizottság.

A bizottság állásfoglalásában (pdf) az áll, hogy a védő elzárása a kiemelt jelentőségű ügyben érintett terhelttől egyértelműen ellentétes a most előkészítés alatt álló büntetőeljárási irányelvvel, amelynek értelmében „a tagállamoknak garantálniuk kell a terhelt haladéktalan hozzáférését egy ügyvédhez” a személyi szabadság megvonásától, illetve a kihallgatás kezdetétől. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint is megilleti az őrizetbe vett személyt az ügyvédi segítség a kihallgatás kezdetétől.

A bizottság álláspontja szerint ugyancsak ellentétes az egyezménnyel az őrizet 120 órás hossza; példaképpen egy brit esetet említ, amikor a strasbourgi bíróság egyezményellenesnek minősítette egy terroristagyanúval letartóztatott ember 102 órán át tartó, bírói döntés nélküli fogva tartását.

A Helsinki Bizottság felhívta az országgyűlési képviselők figyelmét, hogy ha „nem kívánják hazánk nemzetközi kötelezettségeit megsérteni, nem szavazzák meg ebben a formában a tárgyalt törvényjavaslatot”.